A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2021. január 1-jétől hatályos, újonnan beiktatott 5/F. §-a sze­rint azok a kereskedők, akik a nyugta­adási kötelezettségüket kizárólag pénz­tárgéppel teljesíthetik, kötelesek bizto­sítani a fogyasztó számára az elektro­nikus fizetés lehetőségét és annak fo­lyamatos rendelkezésre állását. A köte­lezettek körét a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, vala­mint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM-rendelet 1. §-a és 1. melléklete határozza meg. Tehát az online pénztárgépet használó kereskedők 2021. január 1-jétől köte­lesek a fogyasztó számára az elektro­nikus fizetés lehetőségét és annak fo­lyamatos rendelkezésre állását biztosí­tani. Egyszerűen fogalmazva, valamennyi olyan kereske­delmi egységben, ahol online pénztár­gép működik, lehetőség lesz az elektro­nikus fizetésre. Az intézkedés célja el­sősorban a gazdaság fehérítése, a hazai fizetési infrastruktúra modernizációjá­nak gyorsítása, a járvány terjedése elleni küzdelem, a Covid–19 miatt átalakuló fogyasztói preferenciákhoz való alkal­mazkodás gyorsítása, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének és digitális képességeinek növelése.

Jelenleg mintegy negyvenezer olyan kereskedő szerepel a nyilvántartásban, amely online kasszát használ, azonban kizárólag készpénzt fogad el. A POS-terminálok telepítését támogató – je­lenleg is működő – program elindulása óta 20 ezer terminált helyeztek ki eb­ben a körben.

 

Bankkártya, azonnali átutalás

A legismertebb és legnépszerűbb elektro­nikus fizetési mód a bankkártya.  Az MNB adatai sze­rint 2020 közepén mintegy 9,6 millió da­rab hazai kibocsátású fizetési kártya volt forgalomban. Stabil, biztonságos, kifor­rott és jól működő technológia. A bank­kártyán keresztül a folyószámláról tör­ténő közvetlen fizetéshez bankkártya-el­fogadó terminálra vagy azt kiváltó egyéb megoldásra van szükség. Ebben az eset­ben a vásárló a kártyán kívül fizethet mo­bileszközzel (például okostelefonnal vagy okosórával) is. További előnye, hogy nem­zetközileg is széles körben elterjedt és át­járást biztosító technológia, vagyis a kül­földi vásárlók számára is elérhető. A POS-terminál-programnak köszönhetően a leg­feljebb egyszázalékos költség mellett a ki­sebb forgalmú üzletekben is egyre inkább reális lehetőséggé vált, válik a bankkár­tya-elfogadás. A POS-terminál alterna­tívájaként már elérhető olyan technoló­gia is, amely egy letölthető alkalmazás segítségével a kereskedő mobiltelefon­ját teszi alkalmassá az érintős kártyák leolvasására.

Az azonnali átutalás 2020 márciusa óta működő rendszer, amelynek technikai megvalósítása egy adott üzletben csak mi­nimális tárgyi befektetést igényel. Hos­szabb távon ez a fizetési forma ígéretes megoldásokat hozhat, a QR-kódos azonosításon alapuló fizetés már idehaza is megjelent.

 

Az elektronikus fizetési megoldások előnyei

A digitalizáció és az elektronikus fize­tési megoldások térnyerésének pozitív hatásai mindkét érintett fél – vagyis a vásárlók mellett a vállalkozások – ese­tében megmutatkoznak.

1. Járványhelyzetben: míg a kézről kézre járó érmék és bankjegyek a koronavírust és mellette sok más kór­okozót is terjesztenek, a tiszta és higié­nikus elektronikus fizetés akadályozza a kórokozók terjedését. A jelenleg is zajló Covid–19-járvány kezdetétől meg­figyelhető, hogy a vásárlók preferenci­ája jelentősen eltolódott a biztonságo­sabb elektronikus fizetés irányába.

2. Az elektronikus fizetést preferáló ügyfelek miatt: az elektronikus fizetési módot előnyben részesítő vásárlók számát csak fokozta a kialakult járványhelyzet, így az ilyen fizetési lehetőséget nem biztosító kereskedők sok ügyfelet veszíthettek, mivel a vásárlók egy egyre növekvő része in­kább a bankkártyát elfogadó üzleteket preferálta vásárlásai tervezésekor. Ezt a szempontot még inkább kiemeli, hogy az MNB adatai szerint 2020 első fél évében készpénzfelvételek tekintetében jelentős csökkenés következett be mind a tranz­akciók számát, mind pedig az értékét te­kintve a megelőző év azonos időszaká­hoz képest. Vagyis a csak készpénzt el­fogadó üzleteket súlyosabban érintheti a járványhelyzet negatív hatása.

3. Pénzkezelés költségei: ma már az elektronikus fizetés olcsóbb a kereskedők számára, mint a készpénz kezelése, ezt támasztják alá több ország nemzeti bankjának kutatásai. Nem kell a készpénz számlálásával értékes munkaidőt tölteni, nem kell az őrzésről gondoskodni, sőt nem mellékes a biztonsági kérdés, a hamisítványok kiszűrése vagy az élet-és vagyon elleni bűncselekmények elkerülése.

4. Forgalomnövekedés: Az iparági tapasztalatok mellett számos kutatás is kimutatta, hogy a bankkártyával fizető vásárlók többet költenek, ami nagyobb forgalmat és több jövedelmet biztosít­hat a kereskedőnek.

5. Gyorsaság, kényelem: Az elektro­nikus fizetés gördülékenyebb üzletme­netet és nagyobb vásárlói elégedettsé­get nyújt, ami versenyelőnynek számít.

6. Adatbázis előnyök: A tranz­akciók könnyen visszakereshetők, el­lenőrizhetők, elemezhetők. Ez egyrészt gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a felme­rülő vitás ügyek kezelését, másrészt pe­dig értékes adatbázist szolgáltat a vál­lalkozónak, amelyet elemezve tudato­sabban dolgozhatja ki az üzleti straté­giáját, fejlesztési terveit.

Összességében elmondható, hogy a sza­bályozás több szempontból is előnyös a nemzetgazdaságnak. A vásárlói igények magasabb szintű kiszolgálása mellett az elektronikus fizetés fontos eszköz a feke­tegazdaság elleni küzdelemben, növeli a hazai vállalkozások versenyképességét, továbbá több tízmilliárd forinttal csök­kentheti a készpénzforgalmi rendszer (őr­zés, szállítás, készletgazdálkodás, hamis és sérült pénzek kiszűrése stb.) költségeit. Az össztársadalmi előnyök közé sorolható a járványok, kór­okozók higiénikus fizetés általi könnyebb megfékezése és ezáltal a lakosság, külö­nösen a kereskedelmi dolgozók egészsé­gének védelme.