A Ptk. alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a 2012. évi I. törvényt (a munka törvénykönyve) és az 1997.évi LXXX. törvényt (Tbj.tv.) egyaránt alkalmazni kell. A munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. A munkaviszony vonatkozásában ki kell emelni, hogy (szemben a megbízási jogviszonnyal) nincs ingyenes munkavégzés. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot.

Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de ebben a tájékoztatásban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. A gyakorlat így az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 111 ezer forintot, míg más munkáltatók a 129 ezer forint garantált bérminimumot fizetnek.

Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl,

 

• a 10 százalék nyugdíjjárulék,
• a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

 

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. Ha a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

Kiegészítés: Saját jogú nyugdíjas, ha munkaviszonyban ügyvezetést lát el, akkor munkabéréből csak akkor kell levonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. A saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállalótól soha nem kell levonni a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.  A munkáltató a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után 55 év feletti munkavállaló esetén szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet.

Egyszemélyes kft. tagjának munkaviszonyban ellátott ügyvezetése esetén az a különleges helyzet áll elő, hogy a tag egyidejűleg betölti mind a munkavállaló, mind a munkáltató szerepét. Azaz önmaga foglalkoztatója.

A Ptk., amikor kimondja, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyban is dolgozhat, nem tesz különbséget egyszemélyes vagy több taggal rendelkező kft. között. A Ptk. jogértelmezése szerint, ami nem tiltott, az szabad, azaz az egyszemélyes kft. tagja dolgozhat ügyvezetőként munkaviszonyban. Ez esetben saját maga írja alá a munkaszerződést, mint munkáltató, és mint munkavállaló is.

Más a bírói gyakorlat, méghozzá a munkaügyi bíróság gyakorlata. Egy korábbi döntés úgy szól, hogy senki sem lehet egyben munkavállaló és munkáltató. Ez a döntés akkor is élt, amikor a korábban hatályban lévő gazdasági társaságról szóló törvény (a Gt.) kimondta, hogy az egyszemélyes kft. ügyvezetője, akkor dolgozhat munkaviszonyban, ha az alapító okiratba belefoglalják, hogy azt munkaviszonyban is elláthatja az ügyvezető.

Összegezve, a Ptk. engedi, hogy az egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést munkaviszonyban lássa el, csak munkaügyi bíróság elé nem kerüljön az ügy.

Megbízási jogviszonyban álló ügyvezető esetén a 2013. évi V. törvényt (Ptk.) és az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.) egyaránt alkalmazni kell. A megbízásban ellátott ügyvezetés maximum 5 évre szólhat. A megbízási jogviszony esetén el kell különíteni, hogy az ügyvezetést tag vagy nem tag látja-e el.  

Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozás biztosítási jogviszonyt hoz létre, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

• 10 százalék nyugdíjjárulék, alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
• 27 százalék szociális hozzájárulási adó, minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha az ügyvezető a vezető tisztségviselői feladatokat ingyen látja el.

Kiegészítés: ha a nyugellátásban részesülő ügyvezető társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig, ha vesz fel jövedelmet, 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Biztosítási jogviszony fennállása esetén a jogviszonyt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon és az ügyvezető tevékenységért járó díjazás – személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.  A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Kiegészítés: Ez esetben is igaz, hogy a saját jogú nyugdíjas esetén – ha a fenti megbízásban látja el az ügyvezetést – a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha nyugdíjának folyósítása szünetel.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 27 százalék szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.

Összefoglalva a fent leírtakat:

Ügyvezetés	Alkalmazandó főbb törvények	A biztosítottnak a 18,5% mértékű járulékot meg kell fizetni?	Létrejön a biztosítási jogviszony?
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés	2012. évi I. törvény, 1997. évi LXXX. törvény	Igen, kivéve a nyugdíjas munkavállalót	Igen
Megbízásban ellátott ügyvezetés	2013. évi V. törvény, 1997. évi LXXX. törvény	Igen, társas vállalkozói jogviszonyban, kivéve a kiegészítő tevékenységet	Igen, társas vállalkozói jogviszony esetén, kivéve a kiegészítő tevékenységet. Megbízásban akkor, ha járulékalapot képező megbízási díj eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét