Az egyéni vállalkozó TB szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként viszont kifizető, akinek a biztosított után (önmaga után) járulékot kell fizetnie. Ezért el kell különíteni a két jogállást és megvizsgálni mennyi járulékot kell fizetnie mint biztosított magánszemély (kvázi mint munkavállaló) és mennyit mint foglalkoztató (kvázi mint munkáltató) azaz TB szempontból jövedelmet juttató kifizető. Így fontos kérdés, hogy mi a járulékok, adó alapja, ami függ attól hogy a vállalkozó melyik TB csoportba tartozik, főállású. másodfoglalkozású, vagy kiegészítő tevékenységet folytató.

 

Ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg! Azaz nincs minimum, itt csak akkor kell járulékot fizetni ha van bevétele és vesz ki jövedelmet.

 

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki

• közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy

• a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik

 

Ekkora a SZOHÁ-ra is igaz hogy alapja a tényleges jövedelem, azaz az egyéni vállalkozónak nem kell legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni az adót.

Ebben az esetben az egyéni vállalkozó az adót a tényleges adóalap után köteles megfizetni.

 

 

Ha egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított (azaz valamilyen társas vállalkozás tagja pl.: KFT vagy Bt.), főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak! Ez azért fontos, hogy ne legyen kettős járulékfizetés, így ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, továbbá akkor ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, (pl: megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozó).

Azaz egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főállásúakra vonatkozó szabályok szerint áll fenn, de a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem lesz!

Ezen szabály viszont választható. Mivel az egyéni vállalkozó ugyanakkor a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában a tényleges járulékalap után kell a járulékokat megfizetni. Azaz a társas vállalkozás, cég lesz ami a minimum után megfizeti a járulékokat és így neki egyéni vállalkozóként csak a tényleges jövedelem után kell, mint a tanulónak, vagy a 36 órás jogviszonnyal rendelkezőnek.

 

SZOHA

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor eldöntheti, hogy az egyéni vállalkozásában vagy a tagi jogviszonyára tekintettel a társaság fizesse meg legalább a minimálbér 112,5 százaléka után az adót, a másik jogviszonyban csak a tényleges jövedelem lesz az adó alapja. Feltétele a fent említett nyilatkozat.

Bővebb információ: http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Amennyiben adó témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.