Az adóhatóság minősítő rendszere ez év elejétől jelentősen kibővült. A minősített adózói adatbázis mellett új jogintézményként vezette be a jogalkotó a megbízható adózói és a kockázatos adózói minősítést. Míg a korábbi minősítést adózók kérelmére végezte el az adóhatóság, az újonnan bevezetett rendszerben az érintett adózói kör minősítése hivatalból történik és már nem csak előnyöket hordoz, hanem hátrányokkal is járhat. A rendszer lényege, hogy a jogkövető magatartást folytató, megbízhatónak minősített adózók az általános szabályokhoz képest pozitívabb, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesüljenek.

Az új minősítő rendszer a gyakorlati tapasztalatok alapján már az első évben finomításon ment keresztül. 2017-től pedig a Magyar Közlönyben múlt pénteken kihirdetett őszi adócsomag alapján újabb változások lesznek.


Minősítés adózói kérelemre, adatbázis

A minősített adózói adatbázisban az adóhatóság azt a vállalkozási tevékenységet folytató személyt szerepelteti, aki azt kérelmezi és az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmező rendelkezései között a 178. § 31. pontjában található feltételeknek megfelel. A minősítésből kizáró ok például, ha a kérelmező még nem működik 3 éve, vagy, ha egy naptári éven belül kettőnél több fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztett elő.

Ha az adózó a minősítés feltételeinek maradéktalanul megfelel, akkor az adóhatóság az adózó adatait közzéteszi az erre a célra létrehozott minősített adózói adatbázisban. A nyilvántartásban már szereplő adózóknál a feltételek teljesülését az adóhatóság folyamatosan vizsgálja és azt az adózót, aki a feltételek bármelyikének már nem felel meg törli a minősített adózói adatbázisból.


Miért jó a minősített adózói adatbázisban szerepelni?

A nyilvános, bárki által megtekinthető adatbázisban történő megjelenés egyrészt jelzés a piaci szereplők –beszállítók, vevők, pénzintézetek –  számára arról, hogy a vállalkozás megbízható, jogkövető üzleti partnerük lehet, másrészt konkrét, jogszabály által biztosított előnyökkel is jár.

Az az adózó, aki a minősített adózói adatbázisban szerepel:

♦  Az ekáerben mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól.
♦  Fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelem benyújtásánál kérheti a kérelemének sürgősségi eljárásban történő elbírálását.
♦  Az adóraktárban tárolt termékek értékesítésénél az áfatörvény 4. számú mellékletének 19. pontja szerint mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól.


Adózók automatikus minősítése: megbízható és kockázatos adózók

Az idei év újdonsága volt az adózók megbízható, vagy kockázatos adózóként történő minősítése. Lényeges különbség a minősített adózói adatbázishoz képest, hogy ez a minősítés nem kérelemre indul és az eredménye nem nyilvános. Célja pedig leginkább az adózók ösztönzése a jogkövető magatartásra.

Az új minősítő rendszerben a besorolással az adózók három csoportja jön létre:

1. Az első csoportba tartoznak a megbízható adózók, akik az általános szabályokhoz képest a jogszabály által biztosított különböző kedvezményeket élvezhetnek.

2. A második csoportba tartoznak a kockázatos adózók, akikre az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott esetekben az általános szabályoknál hátrányosabb szabályok vonatkoznak.

3. A harmadik csoportba pedig azok az adózók tartoznak, akik se kockázatosnak, se megbízhatónak nem minősülnek és így rájuk továbbra is az általános szabályok vonatkoznak.


Megbízható adózó

A megbízható adózói minősítés elnyeréséhez az Art.  6/A § (1) bekezdésében felsorolt összes feltételnek együttesen kell megfelelni.  

A megbízható adózói minősítés akadálya lehet többek között az adózóval szemben folytatott végrehajtási eljárás, csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési lejárás, valamint az adószám felfüggesztése, az adószám törlése és a fokozott adóhatósági felügyelet is. 

Ezeknek az akadályoknak a fennállását 5 évre visszamenőleg vizsgálja az adóhatóság. Tehát, ha például az utóbbi 5 éven belül felfüggesztették a társaság adószámát, akkor nem minősülhet megbízható adózónak, még akkor sem, ha a többi feltételnek egyébként megfelelne. Jó hír, hogy a januártól hatályos szabályok szerint az egyik legkönnyebben begyűjthető akadály, a végrehajtási eljárás tekintetében a visszamenőlegesen vizsgált időszak öt évről négy évre csökken.

Változás az is, hogy csak a tényleges gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak megbízható minősítést, vagyis az úgynevezett „alvó” cégeket kizárják a pozitív minősítés lehetőségéből.

Meg kell felelni annak az új feltételnek is, hogy az adózó tárgyévi adóteljesítménye pozitív legyen.

Szigorodik az a szabály is, amely szerint az adózó tárgyévi mulasztási bírsága nem haladhatja meg adóteljesítményének 1 százalékát. Januártól ugyanis a mulasztási bírságba már a jövedéki bírság is beszámít.

Az az adózó viszont, aki minden feltételnek együttesen megfelel és így megbízható adózónak minősül élvezheti az ezzel járó pozitív jogkövetkezményeket.

Megbízható adózók kedvezményei

♦  A NAV által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. Kivéve, ha az adózó az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, például nem adja át az iratait, vagy nem elérhető.

♦  A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével az adóhatóság felhívja a megbízható adózót a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabására csak abban az esetben kerül sor, ha afelhívás eredménytelen. De a foglalkoztatottak bejelentésének, valamint az ekáerkötelezettségnek az elmulasztása nem tartozik ide.

♦ A mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka.

♦  Az adóbírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának az 50 százaléka.
Nem alkalmazható azonban sem a mulasztási bírságra, sem az adóbírságra vonatkozó fenti kedvezmény akkor, ha a mulasztás, vagy adóhiány megállapítása a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

♦  Évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kaphat a 10 000–500 000 forint közötti tartozása rendezésére az adóhatóságtól.

Ez a kedvezmény azonban nem vonatkozik a 133. § (3) bekezdésében felsorolt tartozásokra, azaz:

- a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
- a beszedett helyi adóra,
- a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra,

Az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségéről az adóhatóság jelenleg még negyedévente felhívást küld. Bár jövőre megszűnik ez az adóhatósági felhívás, ugyanakkor bővül az igénybe vehető kedvezmény mértéke és köre. A részletfizetés mellett fizetési halasztásra is lesz lehetőség, és az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik.


Kockázatos adózó

A törvény kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az Art. 6/E § (1) bekezdésében felsorolt feltételek közül akár csak egyetlen egynek is megfelel.

Miután a feltételek itt nem együttesek, hanem vagylagosak, ezért egyetlenegyet is elég „teljesíteni” a kedvezőtlen minősítéshez.

Ráadásul jövőre az adózók újabb köre tartozhat majd ide. Kockázatos adózónak minősül majd az is, akinek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző 3 évben.

Amíg a megbízható adózók, vagy a minősített adózói adatbázisban szereplő adózók a minősítéssel különböző kedvezményeket kaptak, addig a kockázatos adózók minősítése az érintett adózók számára hátrányokat tartogat.


A kockázatos adózókat érintő hátrányok:

♦        A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap.
♦        Az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.
♦       Az általános szabályok szerintinél jóval magasabb késedelmi pótlékot kell fizetnie. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári napra a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része.
♦       Az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabása nem mellőzhető és a kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka. 
♦        A kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka (jelenleg 750 000 forint) lesz.

Az érintett adózókat az adóhatóság negyedévente vizsgálja és a minősítéshez a negyedév utolsó napján fennálló adatokat veszi alapul. A NAV a minősítés eredményéről elektronikus úton küld értesítést az adózónak, de ha a korábbi minősítéséhez képest nincs változás, akkor az értesítést mellőzi. Az adózó azonban ilyen esetben is le tudja kérdezni az eredményt az ügyfélkapun keresztül, az eBEV portál felületen.

A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. Az adózót a minősítésétől függő pozitív, vagy negatív jogkövetkezmények ettől az időponttól illetik, vagy terhelik.

Fontos tudni, hogy az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók egyáltalán nem kapnak automatikus értesítést a minősítés eredményéről, ezért a hozzáférés beszerzése nekik mindenképpen javasolt. Annál is inkább, mert a minősítéssel szemben kifogást lehet tenni jelenleg még 6 hónapon belül. Jövőre ezt a határidőt csökkentik: a kifogásra már csak 3 hónap áll majd rendelkezésre. A jogorvoslati lehetőséget csak az tudja kihasználni, aki idejében értesül a szükségességéről. A minősítés eredménye pedig a jogkövetkezmények miatt egyáltalán nem mindegy.