A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) kisvállalati adó hatálya alá tartozó jogi személy (adóalany) adóalanyiságának év közben történő megszűnésének számos oka lehet [Katv. 19. § (5) bekezdése]:

– a bevételi értékhatár (500 millió forint) negyedév első napján történő túllépése;

– végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás megkezdése;

– az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélküli megszűnése;

– az adóalany egyesülése, szétválása;

– az adóhatóság az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;

– az adóalany adószámának felfüggesztése, törlése (jogerősen);

– az adóalanynak a naptári negyedév utolsó napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot;

– létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.

Számviteli feladatok, adóbevallás

Az adóalanyiság megszűnésének napját követő nappal az adóalanynak új üzleti éve kezdődik (a megszűnés napja az előző üzleti év mérlegforduló napja). Ezért az adóalanyiság megszűnésének napjával az adóalanynak beszámolót kell késztenie, és be kell nyújtani a vonatkozó adóbevallásokat. 

Az adóalanyiság megszűnése adóévének adatai alapján – figyelembe véve a megszűnés miatti módosító tételeket is – az adóalanynak kisvállalati adókötelezettséggel kell elszámolnia. A kiva bevallást az adóalanyiság megszűnését követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani az adóhatósághoz [Katv. 19. § (7) bekezdés, 22. § (3) bekezdés].

Különös kiva adóalap-módosító tételek az adóalanyiság megszűnésekor

Az adóalanyiságról a társaság adóról szóló törvény (Tao.) hatálya alá áttérő adózóknak az adóalanyiság megszűnése adóévének kiva kötelezettségét a következők figyelembe vételével kell megállapítaniuk:

A pénzforgalmi szemléletű eredményt növelni kell [Katv. 20. § (18) bekezdés]:

– az adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel összegével (ideértve az időbeli elhatárolást is); például, ha egy társaság 2013-2014-ben adóalany, majd 2015-ben – év közben – megszűnik az adóalanyisága, és ekkor kimutat 300 ezer forint követelést, amelyből a 2012. évi beszámolóban szerepelt 50 ezer forint, akkor a pénzforgalmi szemléletű eredményt 300 ezer mínusz 50 ezer, egyenlő 250 ezer forinttal kell növelnie;

– a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz-kifizetéssel, ha az nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik; például, ha 2015-ben a Katv. hatálya alól kikerülő társaság (még a kikerülés előtt)  kifizet 150 ezer forint 2015-2016. évi bérleti díjat, amelyből a 2015-ben a kikerülést követő időszakra vonatkozik 13 ezer és 2016-ra 75 ezer forint, akkor az elhatárolt 88 ezer forinttal növelni kell az adóalanyiság megszűnésének adóéve pénzforgalmi szemléletű eredményét;

– a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett, év végén kimutatott készlet értékével; például, ha a társaságnál az adóalanyiság megszűnésének adóévében a kimutatott, kifizetett készlet értéke 15 ezer forint, akkor ezzel növelni kell a pénzforgalmi szemléletű eredményt.

A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti [Katv. 20. § (19) bekezdés]:

– az adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összege, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik; például, ha 2015-ben (még az adóalanyiság megszűnése előtt) befolyt 200 ezer forint bérleti díj a 2015. és 2016. üzleti évre vonatkozóan, akkor – ha a 2015. évi díjból a kikerülés utáni időszakra vonatkozik 10 ezer és 2016-ra 100 ezer forint – 110 ezer forint csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt;

– az adóalanyiság időszakára vonatkozó, ki nem fizetett költség, ráfordítás összege (ideértve az időbeli elhatárolást is); például, ha a társaság 2015-ben 50 ezer forint értékben alapanyagot vásárolt, és felhasznált, amelyet még nem fizetett ki, akkor az adóalanyiság megszűnése üzleti évére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenteni kell 50 ezer forinttal.

Társasági adóelőleg-bevallás [Tao. 26. § (13) bekezdés]

Annak az adózónak, amelynek megszűnt az adóalanyisága, a megszűnést követő 60 napon belül társaságiadó-előleget kell bevallani az adóalanyiság megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszak valamennyi teljes naptári negyedévére. Naptári negyedév január-március, április-június, július-szeptember és október-december. Például, ha jogerős mulasztási bírság miatt egy társaság adóalanyisága 2015. július 15-ével megszűnt, akkor a társasági adóelőleget 2015. október-december, 2016. január-március, valamint 2016. április-június negyedévekre kell bevallani.

A negyedévenkénti társasági adóelőleg a megszűnés adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén éves szintre számítva. Például, ha a 2015. július 15-ével a Katv. hatálya alól kikerülő adózó bevétele 2015. július 15-éig 196 millió forint volt, akkor az évesített bevétele – tekintettel arra, hogy 196 napig működött adóalanyként – (196 millió /196) x 365 = 365 millió forint, melynek 1 százaléka 3,65 millió forint. E példa szerinti adózónak a felsorolt naptári negyedévekre – negyedévenként – 3,65 millió forint társaságiadó-előleget kell bevallania.

Az adóelőleget a negyedév utolsó hónapjának 10-éig kell megfizetni. 

A Tao. hatálya alá visszatérést követően

– az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet, tekintettel arra, hogy azt az adóalanyiság adóéveiben teljes egészében figyelembe vette a pénzforgalmi eredményben (azt csökkentette a kiadás) [Katv. 28. § (4) bekezdés],

– az adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke – amelyet Tao.-alanyként majd érvényesíthet az adózó – a Katv. hatálya alá történő áttéréskor kimutatott számított nyilvántartási érték, csökkentve az adóalanyiság időszakában a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel, amely az áttéréskori számított nyilvántartási értéknek adóévenként 10 százaléka [Katv. 28. § (8) bekezdés és 20. § (16) bekezdés].

Figyelemmel kell lenni még arra a visszatérést követően, hogy ha az adózó olyan adókedvezményre rendelkezik joggal, amely több adóévben érvényesíthető, akkor az adóalanyiság időszaka az igénybevételre rendelkezésre álló adóévek számát csökkenti. Például, ha a 2013-ban a Katv. hatálya alá kisvállalati adóalanyként bejelentkezett adózó filmgyártás 2012-ben történő támogatása miatt a 2012-es adóévet követő három adóév adójából jogosult lenne adókedvezményre, és 2014-ben – év közben megszűnik az adóalanyisága – akkor, a Tao hatálya alatt a töredék 2014-es adóév és a 2015. adóév adójából vehet e joga alapján igénybe adókedvezményt.