A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírása szerint az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, és az alábbiakban felsorolt szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.

A számviteli politika keretében elkészítendő kötelező szabályzatok a következők:

     ♦ eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata,

     ♦ eszközök és források értékelési szabályzata,

     ♦ önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat,

     ♦ pénzkezelési szabályzat.

Ezen kívül a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a fenti határidővel köteles számlarendet, bizonylati rendet is készíteni.

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítése alól mentesül az egyszerűsített beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá az a vállalkozó, aki (amely) az alábbi értékhatárokat nem éri el:

   - az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele az üzleti évben az      
     egymilliárd forintot, vagy

   - a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot.

A számviteli politika a gazdálkodó sajátosságaihoz igazított, a könyvviteli elszámolások, a beszámoló-készítés során alkalmazott szabályok összessége. A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika elkészítéséért a szervezet képviseletére jogosult személy felelős.

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és az Szt. előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ennek érdekében az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatában rögzíteni szükséges – többek között –, hogy a vállalkozó vezet-e folyamatos mennyiségi nyilvántartást, meg kell határozni a leltározásra vonatkozó általános szabályokat, a leltározás módját, típusát, időpontját, menetét, a leltározásért és annak ellenőrzéséért felelős személyeket, az esetleges eltérések, leltárkülönbözet rendezésének módját, a leltározás bizonylatait.

Az eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza a mérlegtételek értékelésének szabályait, a bekerülési érték meghatározását, nyilvántartását, az érték változásának okait, a mérleg szerinti érték meghatározásának módját. Az értékelési szabályzat célja a beszámoló valódiság elvének és az Szt. szerinti értékelési elveknek való megfelelésének biztosítása. A szabályzat ennek megfelelően tartalmazza az általános szabályokon túl az eszközök és források bekerülési értéke meghatározásának, az értékhelyesbítés, értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának előírásait.

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat célszerűen tartalmazza az önköltségszámítás rendjére vonatkozó számítások rendszerét, módszerét, időpontját, bizonylati rendjét, az egyeztetések elvégzésének szabályozását, illetve a felelős személyek megjelölését.

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről, eljárási rendjéről, a napi készpénz záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó nem készít számviteli politikát, ezzel együtt a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatokat sem. Ettől eltérően, ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet-nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni. A készlet-nyilvántartási szabályzat kialakításánál az Szt. készletekkel kapcsolatos előírásait kell figyelembe vennie. A mikrogazdálkodó mentesül az Szt. 161. §-a szerinti számlarend-készítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII.20) kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. melléklete szerinti számlatükör szerint vezeti. A főkönyvi könyvelés során a rendelet szerinti számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A rendelet szerinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni. Nem minősül eltérésnek a 3. melléklet szerinti főkönyvi számlák továbbrészletezése.

Fentieken kívül jogszabály az adott szervezet típusától, tevékenységi köreitől függően további szabályzatok készítését írhatja elő.