A kényszertörlési eljárások eredeti célja az volt, hogy a felduzzasztott cégnyilvántartásból gyorsan kivezesse azokat a cégeket, melyek tényleges gazdasági tevékenységet már nem végeznek, hiszen ezeknek a fantom-, illetve alvó cégeknek a megszüntetése a kényszertörlési eljárás bevezetése előtt hatályban volt felszámolás útján indokolatlanul magas állami kiadásokat eredményezett.

A jelenlegi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a kényszertörlési eljárást a cégek mintegy „kényelmi szolgáltatásként” veszik igénybe, ezért jókora szigorítást vezetnek be: 400 ezer forint feletti hitelezői igények esetén a vállalkozás azonnal felszámolóhoz kerül.


Milyen változások lesznek az eljárásban

A kényszertörlési eljárásban – ahogy eddig is – még helyreállítható lesz a törvényes működés. Ebben az esetben a cégnek igazolnia kell, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, továbbá, hogy megfizeti a hitelezői tartozásokat és a kényszertörlés illetékét.

400 ezer forint összértékű követelés bejelentése esetén a kényszertörlés (törvényességi felügyeleti eljárás) átfordul felszámolássá. Akkor is felszámolási eljárás alá kerül a cég, ha a vagyona a 400 ezer forintot eléri.

Eddig a cégeket eljárási költség nem terhelte, ugyanakkor a cégbíróság végezte el a cég törléséhez szükséges feladatokat. A javaslat tételes felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi a tagokat és az ügyvezetőt egyetemlegesen. Az illeték összege mérséklődhet akkor, ha a cég képes a törvényes működés helyreállítására és úgy nyilatkozik, hogy folytatja napi üzletmenetét. Erre nincs lehetőség, ha az adóhatóság törölte a vállalkozás adószámát.

A hitelezőknek a bejelentett követelés 0,5 százalékának megfelelő mértékű, legfeljebb azonban 40 ezer forint regisztrációs díjat kell fizetniük a felszámoló részére vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás jogcímén.


Tovább szigorodik a tagok és az ügyvezetők eltiltása

Az eddigi tapasztalatok szerint olyan személyek is belesodródtak az 5 éves eltiltásba, akiknek semmi közük nem volt a vállalkozás irányításához, a kényszertörlés kialakulásához. A jogalkotó itt nem adott mérlegelési lehetőséget, sőt a jövőben még tovább szigorít, ugyanis akkor is eltilthatók lesznek az ügyvezetők, ha kifizetik a hitelezőket, mert belekerült a törvénybe egy "gumiszabály": „az is eltiltható, akinek magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában.” Ezzel a jogalkotó azt fogja elérni, hogy senki nem fogja kifizetni a hitelezőket csak azért, hogy elkerülje az eltiltást.

Továbbá az ügyvezetőnek valamilyen módon a cégbíróság felé is igazolnia kell, hogy a kényszertörlés kialakulása önhibáján kívül történt, és úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. 
A javaslat még tovább bővíti az eltiltható személyek körét: korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetében nem csak a korlátlanul felelős tag tiltható el a jövőben, hanem valamennyi tag. Tehát bt. esetében már nem csak a beltag, hanem a kültag is eltiltható lesz. Korlátozott tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén továbbra is a többségi tulajdonos tiltható el.

Az eltiltott személy nem lehet gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, valamint nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.

Az új jogszabály szerint az eltiltás nagy mértékben a bíró mérlegelési jogán fog múlni. A cégbírónak azt kell vizsgálnia, hogy az érintett személy mindent megtett-e annak érdekében, hogy elkerülje a fennálló helyzetet. Az eltiltás alkalmazása tekintetében a bizonyítási teher az eltiltással érintett személyen van, neki kell bizonyítania, hogy őt nem terheli mulasztás. Az eltiltott személy a bejelentett követelésekért korlátlanul felel. Tehát a kft. tagja, ügyvezetője is korlátlanul felelhet a hitelezői tartozásokért.

Különleges eljárás bt. vagy kkt. tagja halálának esetén

Az eddig eljárás szerint, ha a bt. bel- vagy kültagja meghalt, és nem maradt több bel- vagy több kültag, továbbá, ha 6 hónapos határidőn belül nem jelentették be az új tagot vagy ügygondokot, akkor a cég kényszertörléssel megszűnt.

A problémát az okozta, hogy a lehetséges örökösök nem tudtak erről a szabályról és csak a közjegyző által kiadott hagyatékátadó végzés után kérték a cégbíróságtól az új tag bejegyzését, ami általában már jóval túlnyúlt a 6 hónapon. Visszaút nem volt, a cég az örökhagyó halálától számított 6 hónap után kényszertörléssel megszűnt.

Az új szabályozás alapján, ha a társaság a cégbíróság felhívására úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten az elhunyt tag örökösével kíván megállapodni, azonban az örökös személye bizonytalan, a hagyatékátadó végzésig a cégbíróság felfüggeszti a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, és a társaságnak a hagyatéki eljárás lezárását követően kell helyreállítania törvényes működését.