Szigorú számadású nyomtatványok. Ezekre figyeljen!

Fontos feladat egy vállalkozás működésében, az úgynevezett szigorú számadású nyomtatványok helyes, a törvénynek megfelelő kezelése, nyilvántartása. Egy esetleges ellenőrzés során a NAV kiemelt figyelmet szentel arra, hogy van-e a cégnek ilyen nyilvántartása és ha igen, annak adattartalma megfelel-e a jogszabályoknak.
Szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok
Szigorú számadás alá vont nyomtatványnak kell tekinteni minden olyan bizonylati űrlapot
- amelynek illetéktelen felhasználása esetén a társaság nem élhet felszólamlási joggal (pl. készpénz csekk, elszámolási utalvány, szállítólevél, ajándék utalvány);
- ha a beszerzéskor a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a névértéknek megfelelő összeget kell fizetni (pl. közlekedési jegy, tüzelőutalvány, MÁV fuvarlevél);
- melynek nem megfelelő, illetéktelen felhasználása visszaélésekre adhat alkalmat (pl. étkezési jegy, raktári, pénztári bevételi és kiadási utalványok);
- a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat.
A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok körét – figyelembe véve az egyéb jogszabályi előírásokat is – a vállalkozás vezetője határozza meg. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a felhasználó szervezet, a felhasznált mennyiség – sorszám szerint – és a felhasználás időpontja is megállapítható. A nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) el kell számolni. A nyomtatványok átadása, illetve átvétele csak elismervény ellenében történhet.
A szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok köre a következő:
-készpénzcsekk (készpénz-felvételiutalvány);
-elszámolási utalvány;
- csekkszerződés alapján igényelt csekkfüzet;
- bevételi és kiadási pénztárbizonylat;
- pénztárjelentés;
- nyugta, ideértve a beszedendő összeget előnyomva feltüntetett nyugtát, perforált szelvényeket tartalmazó nyugtafüzetet;
- gépkocsi-menetlevél;
- sorszámozott űrlapok és sorszámozott űrlapokat tartalmazó füzetek, valamint értékjegyek, amelyekért a felhasználás során ellenértéket fizetnek stb.
- az online-pénztárgépek pénztárgép naplója.
Nyomtatványok beszerzése
A leggyakrabban használt nyomtatványok a készpénzfizetési számla, a számla, a nyugta, a bevételi- és kiadási pénztárbizonylat, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény, a menetlevél, illetve a pénztárjelentés. E nyomtatványok vásárlásakor az eladó jogszabályi kötelezettsége, hogy az alábbiakat a vevőtől elkérje:
- vállalkozói igazolvány, vagy nyilvántartásba vételi igazolás másolata
- adószámot igazoló okirat másolata
- személyazonosító okirat másolata
A számlatömböt a cégjegyzésre jogosult meghatalmazottja is megvásárolhatja, mely esetben az alábbi dokumentumokra van szükség:
- vállalkozói igazolvány, vagy nyilvántartásba vételi igazolás másolata
- adószámot igazoló okirat másolata
- cégszerűen aláírt, két tanúval ellátott meghatalmazás
- a meghatalmazó aláírási címpéldánya, aláírás mintája
- a meghatalmazó és a meghatalmazott személyi okiratai, adókártyája
Fontos, hogy e dokumentumokat minden esetben be kell mutatni a számlatömb vásárlásakor, ezek korábbi vagy használatban lévő számlatömbbel, társasági szerződéssel, vagy pecséttel nem helyettesíthetőek. Amennyiben a fentiek valamelyike nem áll rendelkezésére, szigorú számadású nyomtatvány vásárlására nem jogosult.
Nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatási kötelezettsége
Az adóhatóság felé folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségük van a szigorú számadású nyomtatványokat értékesítőknek, mely során az alábbiakról kell nyilatkozniuk:
- az értékesített nyomtatványok típusa (pl. bevételi-, kiadási bizonylat, pénztárjelentés, nyugta, gépkocsi-menetlevél, stb.)
- a nyomtatvány sorszáma, sorszámtartománya
- a vevő azonosítására alkalmas adatok (név, cím, adószám)
- meghatalmazással történő vásárlás esetén a meghatalmazott magánszemély neve, és adóazonosító száma
Az adatszolgáltatást negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megtenni a nyomtatványokat forgalmazóknak.
Mit ellenőriz a NAV?
Az adóhatóság kiemelt figyelmet szentel arra, hogy megvizsgálja, van-e egyáltalán ilyen nyilvántartása a cégnek, és ha igen, annak adattartalma
- megegyezik-e a nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatásával?
- megfelel-e a valóságnak?
Fontos, hogy e nyilvántartást folyamatosan, és naprakészen kell vezetni – tehát attól a pillanattól kezdve, hogy a nyomtatvány beszerzésre került. (Ennek értelmében tehát e feladat a vállalkozásokra hárul, hiszen az ő döntése az, hogy az mikor kerül rendeltetésszerű használatra.)
Amennyiben az adatok nincsenek összhangban, vagy a nyilvántartásban hiányosságok fedezhetők fel – az elmúlt időszak ellenőrzéseinek eredményei szerint a jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg e nyilvántartások -, akkor az adóhatóság
- mulasztási bírságot szabhat ki (ennek összege magánszemélyek esetén nyomtatványonként 200 ezer forintig, gazdasági társaságoknál 500 ezer forintig terjedhet), vagy
- adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot szabhat ki, vagy
- további kapcsolódó ellenőrzéseket indítványozhat.
Ezek elkerülése érdekében a nyomtatványokról tehát olyan nyilvántartást kell vezetni, mely a következő adatokat tartalmazza:
- nyomtatvány neve, és számjele
- a beszerzés kelte
- a tömbök sorszáma, sorszámtartománya
- a felhasználás kelte
- a kiselejtezés kelte
A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.