Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009.évi CXV. törvény (Evtv.) 18. szakasza értelmében az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti.
A szüneteltetés tényét a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél kell megfelelő módon bejelenteni, ami az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzésre kerül.
A szüneteltetés alatt a vállalkozás nem folytathat tevékenységet, alkalmazottat nem foglalkoztathat.

Társadalombiztosítási szempontból a tevékenység szüneteltetésének legfontosabb „következménye”, hogy annak tartama alatt szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása is, tehát olyan, mintha nem is állna biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
Semmilyen ellátás sem illeti meg, így táppénzre és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, a vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó az első naptól kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Ugyanakkor a vállalkozót nem terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, illetve mivel nem számolhat el kivétet, egyáltalán nincs társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége.
A tevékenységét szüneteltető egyéni ügyvéd, illetve a kamarai tagságát szüneteltető közjegyző, szabadalmi ügyvivő jogállása az említett vállalkozóéval megegyező.

A vállalkozói tevékenység szüneteltetésének egyik oka lehet, amikor az érintett megváltozott munkaképességű személyként rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást szeretne igénybe venni. Ennek feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, és erre az egyéni vállalkozók esetében megoldást jelent a szüneteltetés.

A társas vállalkozók esetében a tevékenység szüneteltetésére az egyéni vállalkozókéhoz hasonló jogintézmény nincs, számukra szükség esetén egyetlen járható út a társas vállalkozói jogviszony – tehát a tényleges személyes közreműködés, közreműködési kötelezettség – megszüntetése.
Erre adott esetben egyszerű taggyűlési határozat is elegendő, de előfordulhat, hogy társasági szerződés módosítása válik szükségessé. Ebben az esetben azonban nem a biztosítás szünetel, hanem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony szűnik meg, ami azt is jelenti, hogy a volt társas vállalkozót még 45 napig megilleti az egészségügyi szolgáltatás.

Az egyéni vállalkozókra visszatérve, akadnak olyan élethelyzetek, amikor nem szükséges a vállalkozói tevékenységet bejelentett módon szüneteltetni, mindössze a vállalkozásban történő személyes közreműködéstől kell tartózkodni.

Például a csed tartama alatt tilos munkát végezni, de megemlíthetnénk a gyes-t vagy az ápolási díj időtartamát is, ilyenkor az egyéni vállalkozó csak akkor mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozás vagy nem működik érdemben (tehát nincs bevétele) vagy pedig alkalmazott révén folytatja a bevételszerző tevékenységet, maga az egyéni vállalkozó munkát nem végez, kivétet nem számol el.  
Ebben az esetben viszont az egyéni vállalkozó biztosítása folyamatosan fennáll (tehát nem szünetel), járulékfizetés csak az esetleges kivét után terhelné. (Kivétel ez alól a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező vagy diák evás egyéni vállalkozó, aki az evaalap 4 százaléka után mindenképpen köteles megfizetni a járulékokat.)

Az előzőekben vázolt szabályokat a társas vállalkozókra is megfelelően alkalmazni kell. A csedben részesülő társas vállalkozónak nem kell megszüntetni a társas vállalkozói jogviszonyát (ő ezen a címen továbbra is biztosított maradhat), csak személyesen nem működhet közre, illetve személyes közreműködésére tekintettel nem részesülhet jövedelemben.

Ez akkor okoz gondot, ha a társas vállalkozói jogviszonyt az ügyvezetői jogviszonya alapozza meg (és nincs másik ügyvezetésre jogosult tag), vagy a bevételszerző tevékenységet egyedül ő végzi a társaságban, nincs más személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott, miközben a társaság bevétellel rendelkezik.