Adománynak minősülő támogatás

Az adománynak minősülő támogatás ráfordításként elszámolt összege a juttatónál a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, de ahhoz, hogy ne kelljen ezzel növelni az adóalapot a támogatónak rendelkeznie kell a kedvezményezett által adott igazolással. Az igazolásnak tartalmazni kell, hogy azt az adóalap megállapítása céljából állították ki, továbbá szerepelnie kell benne a kiállító és az adózó megnevezésének, székhelyének, adószámának, fel kell tüntetni benne az adomány összegét és a támogatott célt [Tao 7. § (7) bekezdés].

Adomány címen támogatás (pénzbeli és nem pénzbeli) közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenységéhez, az egyházi jogi személynek törvényben (a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény) meghatározott, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységéhez, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás célra nyújtható oly módon, hogy ezzel a támogató és annak tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagja, könyvvizsgálója, és ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozója nem élvez vagyoni előnyt a Tao-ban biztosított kedvezményen túl. 

A közhasznú szervezet részére adott adomány 20 százaléka a ráfordítás elismerése mellett adóalap-csökkentésként is figyelembe vehető a Tao 7. § (1) bekezdés z) pont alapján. A csökkentés mértéke tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás esetén 40 százalék lehet, de legfeljebb – több támogatási jogcím esetén együttesen – az adózás előtti eredmény összege. Ha azonban nem teljesülnek a tartós adományozási szerződésben vállaltak, akkor növelni kell az adóalapot, ha

a) a korábban igénybe vett e jogon megemelt adóalap csökkentési kedvezmény (azaz adóévenként az adomány plusz 20 százaléka), ha a vállalásnak az adózó a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem tett eleget,

b) a korábban igénybe vett megemelt kedvezmény (azaz adóévenkénti plusz 20 százalékok) kétszerese, ha bármely más – az a) pontban foglalataktól eltérő – okból (például az adózónál felmerülő pénzügyi nehézség miatt) nem történt szerződés szerinti teljesítés. 

Tartós adományozási szerződés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.)  2. § 27. pont szerint a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

Csökkenthető az adóalap továbbá a támogatás 50 százalékával, ha azt az adózó pénzben vagy nem pénzben nyújtotta 
-  a Magyar Kármentő Alapnak (252/2010. (X. 21.) kormányrendelet), 
-  a Nemzeti Kulturális Alapnak (a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény), 
-  a Kárenyhítési Alapnak (a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelésre),
-  a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében (Tao 4. § 16/c pont). 

Felsőoktatási támogatási megállapodás az alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. 

Az adóalapból levont összeg – több jogcímen történő támogatás esetén együtt – nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény összege.

Az adóalap-csökkentés feltétele a Tao 7. § (7) bekezdése szerint, hogy a támogató rendelkezzen a kedvezményezett által kiállított igazolással. Az igazolásnak – azonosan az adomány vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításként történő kezeléséhez kiadott igazolással – tartalmazni kell, hogy azt az adóalap megállapítása céljából állították ki, továbbá szerepelnie kell benne a kiállító és az adózó megnevezésének, székhelyének, adószámának, fel kell tüntetni benne az adomány összegét és a támogatott célt.

2. Jogszabályon alapuló adott támogatás 

Jogszabályon alapuló nyújtott támogatás – például a közutak, közművek ingyenes átadása az államnak vagy az önkormányzatnak – miatt elszámolt ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordítás, tehát nem növeli az adóalapot a Tao 3. számú melléklet B) fejezet 19. pont szerint. 

3. Egyéb támogatás

Az egyéb támogatások tekintetében a következő eseteket különböztethetjük meg:

a) A támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében nem elismert ráfordítás, azaz növeli az adóalapot a Tao 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont szerint, ha azt az adózó külföldi illetőségű jogi személy vagy jogi személyiségűnek nem minősülő szervezet részére, vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére juttatja. 

b) Adóalap-növelő tétel a támogatás akkor is, ha azt az adózó belföldi illetőségű társasági adóalanynak juttatja, de – a d) pont alatt ismertetett eseteket kivéve – nem rendelkezik a támogatott nyilatkozatával és/vagy annak a beszámoló elfogadását követő megerősítésével. A nyilatkozat kiadásához több feltételnek kell teljesülni. Ezek: 

1. az adózó a támogatást a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolja (elszámolta), 
2. az adóévben e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva az adózónál az adózás előtti eredmény nem lesz (nem lett) negatív, 
3. az adóévben e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva az adózónál az adóalap nem lesz (nem lett) negatív,
4. az adózó az e bevételre jutó társasági adót megfizeti (megfizette). 

c) Sajátos azon szervezetek részére adott – adománynak nem minősülő – támogatás figyelembevétele az adóalapban (szintén a Tao 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont szerint), amely szervezetek (például alapítvány, egyesület) csak a vállalkozási tevékenységük jövedelme alapján kötelesek a társasági adót megállapítani. Ezen szervezetek olyan nyilatkozatot is kiadhatnak – és ez is mentesíti a támogatót a támogatásnak az adóalapba történő beszámítása alól – hogy  
- vállalkozási tevékenységet nem folytattak az adóévben; ilyen nyilatkozatot az ingatlant megszerző, használatát másnak átengedő vagy az ingatlant átruházó alapítvány, egyesület, köztestület is tehet, mivel az Ectv. szerint az ingatlan megszerzése, használatának átengedése vagy átruházása nem minősül az említett szervezeteknél gazdasági-vállalkozási tevékenységnek,     
- folytattak vállalkozási tevékenységet az adóévben, de a támogatást nem a vállalkozási tevékenységhez kapták, 
- a vállalkozási tevékenység után nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettségük (mert például adómentesség illette meg az alapítványt, az egyesületet a Tao 20. § (1) bekezdés a) pont). 

A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak nem kell nyilatkozatot adnia, ha a támogatás adománynak minősül, ekkor az általa kiadott igazolás alapján a támogatónál elismert ráfordításként kezelhető a nyújtott támogatás. 

d) A támogatást olyan szervezet részére, a Tao-ban előírt célra adja az adózó, amely adott támogatás – meghatározott feltételek mellett és meghatározott mértékig – a Tao 3. számú melléklet B) fejezet 15. pont szerint elismert ráfordítás. Ide tartozik 2018-ban a filmgyártás, az előadó-művészeti szervezet és a látvány-csapatsport támogatása, 2019-től a filmgyártás és a látvány-csapatsport támogatása vagy a 2018-ig történt jogszerzés alapján az előadó-művészeti szervezet támogatása. Az elszámolt ráfordítás mindegyik esetben a támogatási igazolásban feltüntetett összegben elismert, és nem kell nyilatkozatot adni a támogatónak. E támogatások esetében azonban arról is rendelkezik a Tao a 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontjában, hogy az úgynevezett kiegészítő támogatás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak, és erre nem vonatkozik a nyilatkozat adási lehetőség. A kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összegre az adókulccsal kiszámított érték 75 százaléka. 
Ezen egyéb címen adott támogatások támogatási igazolásban feltüntetett összege a Tao 22. § (1) bekezdés, és a 22/C § (2) bekezdése alapján adókedvezményként vehetők igénybe a támogatás nyújtás adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából. Az adókedvezmény nem vonatkozik a kiegészítő támogatásra. Az adókedvezmény egy-egy adóévben a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított adó 70 százalékáig érvényesíthető a Tao 23. § (3) bekezdése szerint.  

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a kiegészítő támogatás megfizetése. Ha a kiegészítő támogatást az adózó a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az adókedvezményt legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe a Tao 22. § (12) bekezdése és a 22/C § (12) bekezdése szerint.  

Látványcsapatsport támogatása esetén az adókedvezmény igénybevételének az is a feltétele, hogy a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét a támogató az állami adóhatóság részére – a (Tao 22/C § (3d) bekezdésben foglaltak szerint – bejelentse [Tao 22/C. § (3) bekezdés b) pont]. Ez azt jelenti, hogy mind a támogatás, mind pedig a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét – annak pénzügyi teljesítésétől számított30 napon belül – az adóhatóság részére be kell jelenteni (a SPORTBEJ nyomtatványon).

Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap – az említettek szerinti késedelmes megfizetés miatt – a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.

A bejelentésre nyitva álló – előzőek szerinti – 30 nap ugyan nem jogvesztő határidő, azonban a bejelentés, vagy a késedelem igazolási kérelemmel történő kimentésének elmulasztása esetén az adózó adókedvezményre jogot nem szerez.