Törölte a NAV az adószámom - hogyan kell eljárnom?
Mi történik akkor, ha egy kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adószámát törölte az adóhatóság, és ezt maga a vállalkozó is késve tudta meg, illetve a könyvelést késve értesítette. Az adószám törlését követően még több mint egy hónapig működtette a vállalkozását, alkalmazottakat foglalkoztatott, online pénztárgépet üzemeltetett.
Hogyan kell most a foglalkoztatottak utáni járulékot bevallani, hogyan kell bevallani és megfizetni az áfát, az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után miként kell adóznia?
Többek között ezek a kérdések merülnek fel hirtelen, nézzük a törvények szerint hogyan kell eljárni.
Az adószámot az adóhatóság a 2003. évi XCII. adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 24/B paragrafus (1) bekezdése nyomán törölheti az alábbi esetekben:
a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,
c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy,
d) azt a támogató az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi.
Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 napra a NAV internetes honlapján közzé kell tenni.
A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó hatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
Az adószám törléséről a hatóság határozatot hoz. Ez ellen a vállalkozó 15 napon belül fellebbezéssel élhet. (Miután a kérdésben említett vállalkozó adószámát több mint egy hónapja törölték, feltételezhetően nem tudott élni a fellebbezési jogával.)
Az Art. 33. paragrafusának (3) bekezdése szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg. Az adószám törlése után 30 napja van a vállalkozónak, hogy beadja a régi adószámán a záró bevallásokat.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafusa szerint foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. Tehát a törvény szerint foglalkoztató lehet természetes személy is, nem szükséges, hogy egyéni vállalkozó legyen. A munka törvénykönyve szerint a munkaviszony munkáltató és munkavállaló között jöhet létre. 2012. évi I. törvény 32. paragrafusa szerint a munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló, a 33. paragrafus pedig kimondja, hogy munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
Az Art. szerint munkáltató a Tbj. 4. paragrafusa szerinti foglalkoztató. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint a foglalkoztató kifizetőnek minősül, mert bért juttatott nekik, tehát a bérük utáni járulékbevallási és -fizetési kötelezettség terheli az adószám törlés után is az egyéni vállalkozót. Tehát a dolgozók számfejtése és bérfizetése ugyanúgy történik, mint az adószámos időszakban, a járulékaikkal pedig a havi, illetve záró bevallásban kell elszámolni.
Az áfaalanyiság sem az adószámhoz és bejelentési kötelezettséghez kötött. Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény 5. paragrafusának (1) bekezdése szerint adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
A 6. paragrafus (1) bekezdése kimondja, hogy gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A (2) bekezdés szerint gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. Vagyis egyértelmű, hogy aki kereskedelmi, gazdasági tevékenységet folytat, az áfa alannyá válik, függetlenül attól, hogy ezt adószám birtokában vagy anélkül teszi. Tehát az áfa bevallás utolsó napja az a nap lesz, amikor még gazdasági tevékenységet folytatott a magánszemély.
Az áfatörvény 137. paragrafusának (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli.
Az áfatörvény 138. paragrafusa kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet a saját nevében teljesíti. Tehát a beszerzések számlái áfájának levonhatósága megszűnik az adószám törlését megelőző napon, de az áfa kötelezettség a megszüntetés utáni időszakra is kiterjed.
Vagyis abban az időszakban mikor a vállalkozó megszűntként tevékenykedett, csak fizetendő áfája lesz, amit a költségvetés felé teljesítenie is kell. A törölt adószámú adózók azon számlái után, amelyeket az adószám jogerős törlését követően állítottak ki, a számlabefogadó nem vonhatja le az áfát, mivel a törlést követően a céget adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha megszűnt volna, így az általa kibocsátott számla sem alkalmas a levonási jog gyakorlására.
Az szja-törvény pontosan megfogalmazza, hogy egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében. Az adószám törlésekor az egyéni vállalkozói nyilvántartásból kikerült a vállalkozó, tehát az 53-as bevallásában a törlés utáni időszak bevételeit nem adózhatja le egyéni vállalkozóként, azokat önálló tevékenységből származó jövedelemként kellene bevallani.
Összefoglalva: az adószám törlésének napjával a vállalkozót az egyéni vállalkozók nyilvántartásából is törölték. A záró bevallások beadására 30 napja van. A záró bevallások utolsó napja az a nap, amikor a vállalkozó még tevékenységet végzett, függetlenül attól, hogy az adószáma akkor már nem élt. A bevallási kötelezettséget a régi adószámán kell teljesítenie.
A pénztárgép használatának megszüntetését – azzal a nappal, amikor azt utoljára használták – a PTGTAXUZ nyomtatványon be kell jelenteni a NAV felé. A vállalkozó a jövedelmét az adószám törlés napját megelőző napig az egyéni vállalkozók jövedelemszámításának szabályai szerint állapítja meg, az adószám törléstől pedig az önálló tevékenység szabályai szerint, amit a tárgyévet követő évi '53 as adóbevallásában május 20-áig fog elszámolni, bevallani. A járulékbevallásokat havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti.
Mindenképpen érdemes felvenni személyesen a kapcsolatot a NAV-val, s az esetleges hiba elhárítása után kérelemre akár az adószám is visszaállítható (legalábbis egy próbát megér).