A kisvállalati adó szerinti adózást 2017-től az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása a jelenlegi 25 főről 50 főre emeli az átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó feltételt. Ezzel párhuzamosan a kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt (ez jelenleg 50 fő). Ebből fakad, hogy a pénzügyi kormányzat igyekszik arra ösztönözni, hogy egyre nagyobb vállalkozások is válasszák a kiva rendszerét.

A kiva rendszerébe kerülésnél egy másik feltétel, hogy az adóévet megelőző adóévi mérlegfőösszeg ne haladja meg a félmilliárd forintot. Jelenleg 12 hónapnál rövidebb adóév esetén arányosítani kell az 500 millió forintos határt, például fél évre 250 millió forint. Ez a számítási szabály is változik jövőre, azaz a mérlegfőösszeg esetében megszűnik az arányosítás, ami jelentős könnyítés abban az esetben, ha az adózó évközben lép a kisvállalati adó hatálya alá.

Jelenleg a kisvállalati adó alapja a pénzforgalmi eredmény és a személyi jellegű kifizetések összege, úgy, hogy a pénzforgalmi eredmény a pénzeszközök állományváltozásán kívül több, mint húsz korrekciós tételt is tartalmaz. Jövőre a törvény nem a pénzforgalmi szemléletű eredményből vezeti le az adóalapot, hanem a külön definiált növelő és csökkentő tételekkel emeli meg a személyi jellegű kifizetések összegét. A nagy változást az jelenti, hogy a kisvállalati adó alapja a tőkeműveletek eredménye (különösen a jegyzett tőke emelése és csökkentése) növelve a jóváhagyott, fizetendő osztalékkal és a személyi jellegű kifizetések összegével, csökkentve a jóváhagyott (bevételként elszámolt) osztalék összegével, korrigálva egyéb tételekkel, de minimum a személyi jellegű kifizetések kedvezményekkel csökkentett összege.

A növelő tételek között jelenik meg többek közt a pénztár növekménye is, de ez legfeljebb a pénztár tárgyévi mentesített értéket meghaladó része. A pénztár mentesített értéke pedig nem más, mint a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. Az adóalap-növelő tényezők közt visszautalást találunk a társasági adóra, hiszen a társasági adóról szóló törvény szerinti nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege is emeli a kiva alapját, csakúgy, mint a bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés összegének elengedése. Ugyanakkor mégsem tartozik az előző körbe, ha a követelés elengedése magánszemély részére történik, vagy olyan egyéb személy részére történő elengedés, akivel nem áll kapcsolt vállalkozási jogviszonyban az adózó. 

A kisvállalati adóalapot csökkentő tételek közé tartozik a korábban már említett, a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege. Az adó alapját mérsékli a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része, illetve a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete.

A módosítás újraírja a veszteségelhatárolás szabályait is. Az elhatárolt veszteség fő szabályként a következő évek adóalapját csökkentheti, de a tárgyévben beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett immateriális jószág, tárgyi eszköz beruházással kapcsolatos kifizetések erejéig a keletkezés évében, illetve az azt követő években a bértömeggel szemben is levonható. A korábbi szabályozással ellentétben az elhatárolt veszteségre nem vonatkozik az a megkötés, hogy az 10 egyenlő részletben csökkenti az adóalapot.

Ezen kívül jövőre a kisvállalati adó jelenlegi alanyai esetében egy adóalap-csökkentő tétel biztosítja, hogy az adóalap változása ne érintse őket hátrányosan. Ez egy különös adóalap korrekciós tétel, melynek levezetéséről a NAV tájékoztatja az adózókat 2017. év végéig. (Nevezetesen a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál a 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés, és a 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)–(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegét fogja a NAV meghatározni.)

Természetes, hogy az adóalap jelentős változásával módosul jövőre az adóelőleg-fizetés szabálya is. Így az adóelőleg alapjánál jövőre már nem kell beszámítani a pénzeszközök változását, valamint a kiva törvény szerint megfizetett adót és adóelőleget. Az adóelőleget két tényező alapján kell meghatározni: az adott időszakra jutóan, a járulékalapot képező jövedelem (csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottak utáni kedvezménnyel) és jóváhagyott fizetendő osztalék (csökkentve a bevételként elszámolt kapott osztalékkal) összegeként. Az előző egyenleg 16 százaléka lesz a kiva előlege.

Érdekes újítása a törvénynek, hogy tájékoztatási kötelezettség terheli az adóhatóságot, miszerint értesítenie kell 2016. november 1-jéig a kiva alanyokat az őket érintő változásokról, ami persze a részleteket tekintve, első olvasásra nem is olyan egyszerű.