Az adóellenőrzések tapasztalatai szerint a leggyakoribb esetek, amelyek felkeltik a revizorok figyelmét:

• fiktív számlával számol el a vállalkozó költséget,
• olyan költséget számol el, amely nem függ össze a bevételszerző tevékenységével,
• olyan bevétel kerül a vállalkozói bankszámlára, amely a könyvelés során nem kerül elszámolásra,
• pénzt vesznek fel pénzt a vállalkozói bankszámláról vagy a pénztárból, és azt a személyes szükségletek kielégítésére használják,
• veszteséges vállalkozás nagy értékű beruházást visz véghez,
• tagi kölcsön esetében nem bizonyítható, hogy a tag rendelkezett a kölcsönhöz szükséges magánvagyonnal.

Az adóhatóság minden esetben adókötelessé nyilvánítja azokat az összegeket, amelyek a magánszemély jövedelmét jelenthetik, és addig lesznek ezek az összegek adókötelesek, amíg az ellenkezőjét nem bizonyítja a szerzés jogcíme alapján.

Az adatszolgáltatási teher az adózón van, ez alól nem mentesülhet.

Ha a vállalkozás partnere a vállalkozói bankszámla helyett a tulajdonos, vagy tag lakossági számlájára utalja a termék, szolgáltatás ellenértékét, akkor a magánszemély a vállalkozás pénzével a sajátjaként rendelkezik, nem a szabályok szerint vonja ki a vállalkozás pénzét. Ebben az esetben jövedelme keletkezik, ami után adófizetési kötelezettsége lesz.

Sok esetben fordul elő, hogy az adózó arra hivatkozik, hogy véletlenül adták meg a magán bankszámlaszámot a vállalkozói bankszámla száma helyett, de az összegeket kiszámlázták, és az áfát is befizették. Rosszabb a helyzet, ha csak az áfa nélküli, nettó értékeket találja az adóhatóság ezeken a számlákon, ilyenkor sem védhető meg az az indok, hogy a vevők már korábban kifizették, előlegként, foglalóként az áfa összegét.

 Ha a magánszemély sajátjaként használja a vállalkozói bankszámláról felvett pénzt, tehát nem a társaság működése érdekében használja fel, akkor azt jogszabályba ütközően elvonja a társaságtól. Ilyenkor, ha nem tud felmutatni semmilyen iratot, ami igazolná, hogy mégis a társaság gazdasági tevékenységének érdekében használná fel a pénzt, akkor az a magánszemély megszerzett jövedelme lesz, a megszerzésének napja pedig az a nap lesz, amikor az összeget felvette az adott személy, vagy amikor a saját magánbankszámlájára átutalták.

Nem elegendő ilyenkor arra hivatkozni, hogy szállítók kifizetése történt a készpénzből, mert azt is hitelt érdemlően kellene igazolni, hogy a kötelezettségek teljesítésére lettek az összegek felhasználva.

Ha a NAV azt állapítja meg, hogy ügyvezető vagy más felhatalmazott tag, tisztségviselő tagi jogviszonyra, személyes közreműködésre tekintettel vesz fel pénzt a vállalkozói bankszámláról, akkor azt személyi jellegű ráfordításként kell figyelembe venni. Ilyenkor, -ha nem tett eleget a vállalkozás a járulék-megállapítási, -levonási, -bevallási kötelezettségnek, akkor– adóhiányt, így adóbírságot, késedelmi pótlékot fog az adóhatóság megállapítani.

Ha egy megnyitott bankszámla forgalmi adatai, bankkivonatai nem szerepelnek a vállalkozás könyvelésében, és az adóhatóság tudomására jut, akkor az adóhatóság megkeresheti a számlát vezető pénzintézetet és bekérheti a számla forgalmi adatait, majd nyilatkozattételre szólíthatja fel a számla tulajdonosát.

Amennyiben beazonosítható, a vállalkozói bankszámlára utalást teljesítő személyeket talál az adóhatóság, akkor rendszerint őket is felszólítja nyilatkozattételre.