A Tartalékolás nem jár a cég saját tőkeállományának növekedésével. Arról van szó, hogy pl. céltartalék képzése esetén ráfordítás elszámolás történik, ami pénzmozgást nem von maga után. Az adózás előtti eredmény terhére képeztünk egy új forráscsoportot, amely a cég tőkéjét nem emeli, de adott esetben rendelkezésre áll. A lekötött tartalék elszámolásais tartalékolásnak minősül, hiszen az osztalékképzésre szabadon felhasználható eredménytartalék, vagy a tőketartalék terhére képzünk forrást. Most sem jelentkezik pénzmozgás, mindössze a saját tőke belső összetétele változott meg.

A szabad pénzeszköz-állomány lekötése csak akkor nevezhető valós tartalékolásnak, ha a tartalékolt pénzeszköz a forrásoldalon is elkülönítésre került.

A Vagyon átrendezése révén szerzett tőke nem tekinthető valós finanszírozásnak. A használaton kívül, illetve a nem megfelelő hozamot termelő eszközállomány értékesítése akkor jelent új tőkebevonást, ha azt könyv szerinti értékénél magasabb áron tudjuk eladni, ennek valószínűsége csekély.

 

Előző cikkünkben olvashatták, hogy hogyan oldható meg a tőkeszerzés a nyereség visszatartásával.

Orbán Balázs