Értékpapírok csoportosítása II. - Hozam szerint

Igen fontos kérdés, hogy az adott befektetés révén milyen megtérülésre számíthatunk. Ennek alapján említést tehetünk fix és változó hozamú papírokról, valamint átmeneti formákról. A fix hozamú papíroknál már a vásárlás pillanatában tudjuk, hogy az elkövetkező időszakokban milyen nagyságú jövedelmekhez fogunk jutni, míg a változó hozamú papírok esetében ez csak a jövedelem megszerzésekor derül majd ki. Célszerű említést tenni néhány átmeneti formának tekinthető konstrukcióról is.

Fix hozamú papírok

Nem kamatozó értékpapírok

Az első hallásra furcsának tűnő papír hozamához úgy jut a befektető, hogy névérték alatt (diszkonttal) vásárolja meg. Például olvashatunk diszkont kincstárjegy-aukciókra történő felhívásról, mely az államnak nyújtandó rövid lejáratú kölcsönt jelent. A befektető pl. 90 nap múlva visszakapja 1 000 000 Ft-ját (a névértéket), de ma nyilván csak annyit fizet érte, hogy az ilyen befektetések után meglevő hozamelvárásainak 90 napra jutó részéhez hozzájusson. Jellemző példa: váltó, diszkont kincstárjegy, kamatszelvény nélküli kötvény (zéro kupon kötvény)

Fix kamatozású értékpapírok

E körbe általában a klasszikus hitelezői jogokat megtestesítő értékpapírok tartoznak, hiszen ha kölcsönt adunk valakinek, gyakran előre, számszerűen meghatározzuk a fizetendő kamatot. Jellemző példa: kötvény.

Változó hozamú papírok

E csoportba jellemzően a részesedést jelentő papírok tartoznak, melyek megvásárlása esetén nem tudom előre, hogy a következő időszakok hozama pontosan mennyi lesz, hiszen az a vállalat által elért profit aktuális nagyságától függ, s mint ilyen, meglehetősen kiszámíthatatlanul változó. Jellemző példa: részvény.


forrás:  vallalkozo.info

 

Amennyiben finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket "Tőkeerős vállalkozások banki megítélése" címmel ajánlom olvasóim figyelmébe. 

Orbán Balázs