A vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai sem magukban, sem pedig összesítve nem jeleznek javuló helyzetet 2015 második félévére. A vállalkozói szféra romló hangulatát a gazdálkodás bizonytalansága, a beruházási lehetőségek hiánya, a külföldi tőke érdektelensége alapozza meg. Ezen kedvezőtlen folyamatok mutatkoznak meg az ipari termelés lassulásában, az exportpiaci teljesítés lanyhulásában és természetesen a cégek hitelfelvételi hajlandóságának alacsony szintjében is.

2015 eddigi hónapjaiban a hitelek törlesztése a vállalati (és a lakossági) körben meghaladta az új folyósítások nagyságát. A leépülés üteme ráadásul gyorsult, a teljes hitelállomány 5 százalékkal, 16 900 milliárd forintra csökkent, ami 2007 közepe óta a legalacsonyabb bruttó hitelállomány. A vállalati hitelek nagysága 6400 milliárd forintra (6 százalékkal) mérséklődött, és ez a 2005 végi állománynak felel meg. Ez jól mutatja, hogy a cégek a beruházási folyamatok finanszírozását nem vállalják banki forrásokból, és ezzel a fenntartható növekedés esélye is jelentősen csökken.

A jelenlegi feltételek szerint az NHP és az NHP+ konstrukcióban az idei év végéig van mód hitelszerződést kötni, jóllehet az egyes hitelrészek akár 2016 végéig is lehívhatók a legtöbb hitelcél esetében. Bár a jegybanki hitelprogramok megállították a vállalati hitelállomány visszaesését, tartós hitelezési fordulat még nem következett be.

A gazdálkodószervezetek az első öt hónapban 508 milliárd forint adót fizettek, 7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Társasági adóból 3,1 százalékkal kevesebb, közműadóból 5 százalékkal több, míg a pénzügyi szervezetek különadójából ugyanannyi, 0,2 százalékkal nagyobb bevétel keletkezett. Az egyéb központosított bevételek 24,1 százalékkal nőttek, noha a múlt évben is nagyon jelentősen, 38,8 százalékkal meghaladták a 2013. évit. E bevételek közé tartoznak az elektronikus útdíjak, a környezetvédelmi termékdíjak, a különböző bírságok.