Íme néhány olyan eset, amelyekkel ugyanúgy számolni lehet, mint egy meghatározott időben eltervezett, sikeres exit-tel:

2. Egy külső vásárló lecsap a befektető tulajdonrészére

A befektetők mindig vevők egy ígéretes befektetésre, ezért folyamatosan figyelik a piacot. Ha a látókörükbe kerül egy sikerre ítélt vállalkozás, nem haboznak felvenni vele a kapcsolatot, és egy mindkét fél számára előnyös ajánlatot tenni. A másik lehetőség, hogy maga a cég kezd el új befektetőt keresni, mivel nagyobb tőkére van szüksége, vagy az aktuális befektetővel kötött szerződésben bizonyos korlátozások szerepelnek, amelyeken kénytelenek, vagy szeretnének átlépni. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy az alapítóknak milyen jogot hagyott a befektető: értékesítheti-e azonnal tulajdonrészét egy meghatározott árfolyam felett, mindenkire érvényes-e a tag along jog, és megakadályozhatja-e a befektető az alapítók önálló, vagy vele együtt történő exitjét. Ezeket a kérdéseket a term sheet aláírása előtt nagyon alaposan végig kell gondolni mind az alapító, mind a befektető oldaláról.

forrás: SZTA blog, vallalkozo.info, HVCA

Előző cikkünkben arról az tőkebefektetési exit-lehetőségről olvashattak amikor a menedzsment kivásárolja a befektető tulajdonrészét tulajdonrészét 

Orbán Balázs