Mivel a befektető rendszeresen monitorozza a vállalat eredményeit, figyelemmel tudja kísérni az üzleti tervben kitűzött célok teljesítésének folyamatát, és szükséges esetben szakmai segítséget nyújthat, illetve a problémák kiküszöbölése érdekében – bizonyos feltételek teljesülése esetén – beleszólhat a fontos döntésekbe. Bár az első egy-két év eredményeiből még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni az exit sikerességére vonatkozóan, a befektetési időszak végéhez közeledve már egyre egyértelműbbé válik a kép. Azonban fontos megjegyezni, hogy az elvárt hozamszint elérése az utolsó befektetési év eredményeitől is függ, így szinte az utolsó negyedévig nem lehet teljes bizonyossággal elmondani egy befektetésről, hogy sikeres-e. Ennek olykor az ellenkezője is igaz: egy gyenge utolsó egy-két negyedév az addig sikersztorinak tűnő befektetést könnyen eladhatatlanná vagy jelentősen olcsóbbá teszi.

Fontos különbség az EU elvárásai szerint startupokra és korai szakaszra koncentráló JEREMIE-alapok és a hagyományos iparban tevékenykedő cégekbe fektető befektetők között, hogy míg a magas kockázat, a nagyobb befektetési összegek és elvárt éves hozamszint miatt a „JEREMIE-cégek” esetében nagyobb valószínűséggel történik az eladás harmadik fél felé, addig például  több  tőkealap-kezelő (pl. Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt.) portfóliócégei és alapítói az üzleti terv teljesítésével képessé válnak az Alap számára értékesített üzletrész visszavásárlására.

Amennyiben finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.