A második szakaszban létrejött 825,8 milliárd forintnyi szerződés mintegy 95 százaléka új hitel; a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet. Ezen belül az új beruházási hitelek és új lízingügyletek részesedése 65, az új forgóeszközhiteleké 26 százalék, az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 9 százalék.

Kiváltás

A második pillérben – forint- és devizahitel-kiváltás – a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 69, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 31 százalék volt. Az itt folyósított hitelek csaknem háromnegyede forinthitelek kiváltását, 26 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta.

Az első pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 22 millió, az új forgóeszközhiteleké 58 millió, míg az EU-s hiteleké 31 millió forint volt – írja az MNB. Az első pillérben az új beruházási hitelek átlagos futamideje 6,9 év, az új forgóeszközhiteleké 2,5, az EU-s hiteleké pedig 2 év, a második pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 6,7, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 2,5 év.

A nagybankok kihelyezéseinek több mint felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok és a takarékszövetkezetek foglalkoznak a programban.

Vállalatméret szerint tekintve a mikrovállalkozások hitelfelvétele 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 55 százalék körüli ez az arány.

Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek mintegy háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.