Minden évben nagy érdeklődés mellett rendezik meg Hajdú-Bihar megye legjelentősebb mezőgazdasági szakkiállítását, a Farmer Expót, melyre a hazai mezőgazdászok mellett rendszerint külföldi szakemberek is érkeznek. A rendezvény középpontjában minden alkalommal a hazai gazdaság, mezőgazdaság jelene és jövője, fejlődési lehetőségei és az eddigi eredmények összegzése áll. A mostani rendezvény már a huszonnegyedik a sorban. Az idei expón is megjelennek a hazai mezőgazdasági gépgyártók és -forgalmazók, valamint számos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos szakmai és közönségprogram várja a látogatókat a következő négy napban

A nagyszabású eseményt augusztus 19. és 22. között most is a Debreceni Egyetem agrárközpontjában rendezik meg, ahol 250 magyar és külföldi kiállító mutatja be termékeit 18 ezer négyzetméter területen.

Az állattartó pavilonban ezúttal a mangalicáé a főszerep, de ezen kívül különböző juh, kecske, ló, sertés és szarvasmarha fajtákat tekinthetnek meg a látogatók. Emellett a tudás alapú mezőgazdaság, valamint a technikai újítások is hangsúlyos szerepet kapnak a szakkiállításon, melyen a legmodernebb mezőgazdasági gépeket is bemutatják.

A XXIV. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás hivatalos megnyitóján Papp László, Debrecen polgármestere is beszédet mondott. Kiemelte, az ország és Debrecen jövője jelentős mértékben a mezőgazdaságon múlik, a természeti adottságokat ki kell használni, a sikeres, gyarapodó, fejlődő Debrecennek támaszkodnia kell a mezőgazdaság, a feldolgozó- és élelmiszeripar teljesítményére. Hozzátette, a város a vállalkozókkal karöltve visszaszerezte az ágazatban korábban elvesztett pozícióit az elmúlt évtizedekben.

- Az ország jövője jelentős mértékben a mezőgazdaságon is múlik, mert olyan természeti adottságokkal rendelkezünk, amiket vétek lenne nem kihasználni, ugyanez érvényes Debrecenre is. Az ország egyik legjelentősebb termőterületének centrumában vagyunk, ahol nagyon sok jó minőségű termőföld található. Ha sikeres Debrecenről beszélünk, akkor támaszkodni kell az ágazat tevékenységére. A kilencvenes évek második felében, a kétezres évek elején nehéz időszakot élt meg a debreceni feldolgozóipar, ami rányomta a bélyegét a helyi gazdaságra is. Debrecenben nem szeretünk sikertelenek lenni, nagy energiát fordítunk arra, hogy az elveszni látszott kapacitások újraindulhassanak. Ezen az úton kell a városnak továbbhaladnia, mert a mezőgazdaság teljesítménye kardinális kérdés – mondta el a polgármester.

Hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye együttműködését az öntözhető területek növelésében, ami meghatározó lesz a két megye és Debrecen szempontjából is a következő években.

- Az elmúlt hetekben tapasztalt időjárás is jelzi, hogy ezt a kérdést nem lehet megkerülni. A kukoricatermesztés egyik centrumában vagyunk, az aszályos időszak azonban több tízmilliárdos kárt okozott az elmúlt hetekben, ezen minél hamarabb változtatni kell. A kormánynak, a helyi és megyei önkormányzatoknak erős összefogással növelniük kell az öntözhető területek nagyságát. Debrecen elkötelezett és támogatja Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ez irányú törekvését – hangsúlyozta Papp László polgármester.

A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik az élelmiszeripar, mely kapcsán is sok hasznos információval gazdagodhatnak a rendezvényre látogatók. A vidék legnagyobb vásárán is egyre több az élelmiszeripari, kertészeti és az állattenyésztési bemutató, valamint bővült az öntözési technológiák kiállítási területe, ami híven tükrözi a kormány agrárpolitikáját – mondta Kiss Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 24. Farmer Expo megnyitóján.

A miniszterelnökségi államtitkár beszédében kiemelte, Brüsszel nemrég elfogadta a magyar vidékfejlesztési operatív programot, amely 1300 milliárd forint támogatást ad majd egyebek mellett az állattenyésztési és a kertészeti ágazat, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztési beruházásaihoz, valamint az aszálykárok megelőzésére.

- A kormány stratégiai célként kezeli a mezőgazdasági vízgazdálkodást és az öntözésfejlesztést egyaránt, erre csak ebből a programból mintegy 54 milliárd forintot különítettünk el, és ezen kívül még más operatív programból több száz milliárd forint áll rendelkezésre a nagy vízgazdálkodási rendszerek kialakítására – hangsúlyozta az államtitkár.

A négynapos rendezvénynek otthont adó Debreceni Egyetem Agrártudományi Központja külön standon mutatta be a legújabb, saját nemesítésű gabonafajtáit.

- Ha megnézzük ezeket a fajtákat, ezek kenyér alapanyagok, amihez víz kell. A tavalyi maradványpénzeinket egy kis állami támogatással öntözésfejlesztésre fordítottuk, tehát kimondatlanul mi is ráéreztünk ugyanarra, amiről ma az ágazat szól: az élelmiszerről és a vízről – hallhattuk Komlósi Istvánt.