Mint jelentésükben írják, tavaly tavasszal kezdődött kilábalás. Idénre az EU-ban 1,5, az euroövezetben 1,2 százalékos növekedést várnak, míg 2015-ben ugyanezek a számok 2, illetve 1,8 százalékra emelkedhetnek.

Az Európai Bizottság gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős alelnöke úgy fogalmazott, az idei évnek egyik legfontosabb feladata, a belső kereslet növekedésének számottevő és kiegyensúlyozott beindítása. Olli Rehn úgy véli, az európai gazdaság egyensúlya kezd visszaállni, a külső versenyképesség javul, főképp a legkiszolgáltatottabb országokban, egyúttal óvatosságra int, hiszen a súlyos válság után a jelenlegi fellendülés még mindig nagyon visszafogott mértékű. Mindez a gazdasági válság által a hitelállomány leépítésével kapcsolatos nyomás, a finanszírozási korlátok, valamint a belső és külső kiigazítás szükségessége tekintetében gyakorolt hosszan tartó – ámde múlóban lévő – hatást tükrözi.

A jelentés leszögezi, a bizonytalanság érezhető csökkenése után a keresletösztönzésre kell helyezni a hangsúlyt, amely a növekedés egyik legfontosabb tartópillérévé válhat.

A munkanélküliség ugyanakkor még mindig nagy probléma. Közgazdasági tapasztalat, hogy a munkaerő-piac minimum fél évvel később reagál pozitívan a GDP-növekedésre. Ezért itt is csupán szerény növekedésre számíthatunk, az országok között eltéréseket nem számítva az Unióban 10,4, az euroövezetben 11,7 százalékra csökkenhet a mutató.

Az inflációval kapcsolatban a jelentés 2014-re az EU területén 1,2, az euroövezetben 1 százalékot vár, míg jövőre a gazdasági növekedés figyelembe vételével ¼ százalékponttal növekedhet.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő tagállamokban a folyó fizetési mérleg egyenlegei az elmúlt években javultak áraik versenyképességének, valamint exportágazataik megszilárdításának köszönhetően. E gazdaságok közül várhatóan több is folyófizetésimérleg-többlettel fogja zárni a 2014-es és 2015-ös évet.

Az EB jelentés kitér arra is, hogy az államháztartási hiányokat a kormányok tovább csökkenthetik, idén az EU-ban a DGP 2,7, az euroövezeten belül 2,6 százalékra csökkenhet. Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság az unióban elérheti a 90, az euroövezetben pedig a 86 százalékot.

 

ZBT