2014 utolsó negyedévében 3,4 százalékkal nőtt éves alapon a magyar gazdaság teljesítménye. Továbbra is a termelő szektorok voltak a húzóágazatok: az ipari termelés 4 százalékkal növekedett az autóipari bővítéseknek köszönhetően, míg részben az infrastruktúrafejlesztések eredményeként az építőipar 6,2 százalékkal bővült. Továbbra is fontos a mezőgazdaság teljesítménye, a magas bázis ellenére az agrárium 12 százalékkal többet tett hozzá a GDP-hez 2014 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

A piaci szolgáltatásokon belül a turisztikai és kiskereskedelmi forgalom kiemelkedően teljesített, összhangban a belső kereslet gyorsuló élénkülésével. A kiskereskedelmi szektor kedvező adatsorában az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása is szerepet játszott.

A rezsicsökkentéseknek, az alacsony inflációnak, a több munkahelynek és a magasabb reálbéreknek köszönhetően a lakossági fogyasztás is erősödni tudott (1,9 százalék). A beruházások szintén 1,9 százalékkal bővülve járultak hozzá a GDP-hez. Összességében a beruházási ráta tavaly 21 százalék felett alakult.

A gyenge külső kereslet ellenére az export erős maradt az év utolsó negyedévében is (+9,4 százalék), ami azt mutatja, hogy az Európai Unió gazdasági ciklusaira a magyar gazdaság egyre immunisabb. Így az export értéke tavaly elérte a GDP 91 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.

A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Az utóbbi negyedévekben ez a pozitív trend tartóssá vált. Fontos kiemelni, hogy a jóval 3 százalék feletti növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakultak. Szemben a baloldali kormányok eladósító politikájával az államháztartás hiánya lényegesen 3 százalék alatt maradt, a folyó fizetési mérleg masszív többletet ért el, az adósságráta pedig várhatóan csökkenni fog 2013 végéhez képest.

A tavalyi adatok tükrében elmondható, hogy a 2015-ös év gazdasági kilátásai érdemben javultak a korábbiakhoz képest. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a növekedés meghaladhatja az idei évi költségvetés tervezésekor feltételezett 2,5 százalékos mértéket.

A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő növekedési adatok, valamint a csökkenő hiány és államadósság egyértelműen jelzik, hogy idén a hitelminősítőknek javítaniuk kell Magyarország besorolásán.