2014-ben az EU 1,5%-os és az euróövezet 1,2%-os reál-GDP növekedését követően az előrejelzés szerint az aktivitás 2015-ben az EU-ban 2,0%-ra, az euróövezetben pedig 1,8%-ra nő. Ezek a számok 0,1 százalékpontos felfelé történő módosítást jelentenek a 2013. őszi előrejelzéshez képest. Az előrejelzés továbbra is azon a feltételezésen alapul, hogy az uniós és tagállami szinten elfogadott politikai intézkedések végrehajtása segít megőrizni a bizalmat csakúgy, mint a kedvezőbb pénzügyi körülményeket, valamint a tagállamokon belül elősegíti a szükséges gazdasági kiigazítást a tagállamok növekedési potenciálja növekedése révén.

Meg kell jegyezni, hogy a Portugáliára vonatkozó előrejelzés a gazdasági kiigazítási program a december közepén, a tizedik felülvizsgálat keretében elkészített előrejelzéseken alapul, és a program folyamatban lévő, tizenegyedik felülvizsgálata során frissülni fog. A Ciprusra vonatkozó előrejelzést február elején véglegesítették a program harmadik felülvizsgálatát követően és még azelőtt, hogy a negyedik negyedévi GDP-re vonatkozó gyorsbecslés rendelkezésre állt volna.

Az előrejelzés kapcsán Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős alelnöke így fogalmazott: „Az elmúlt év közepétől bekövetkező növekedést követően Európában teret nyer a fellendülés. A belföldi kereslet megerősítése ebben az évben segíthet egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedés elérésében. Az európai gazdaság egyensúlyának helyreállítása folyamatban van, a külső versenyképesség javul, különösen a legkiszolgáltatottabb országokban. Bár a válság neheze talán már mögöttünk van, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hiszen a fellendülés még mindig lassú. A fellendülés megszilárdítása és a munkahelyteremtés érdekében a gazdasági reformok pályáján kell maradnunk.”

A legkiszolgáltatottabb országokban a tevékenység megerősödni kezdett, és ez a trend várhatóan folytatódik. A nagy gyakoriságú gazdasági mutatók a legtöbb országban az előrelépés határozott jeleit mutatják. Azonban a korábbi súlyos pénzügyi válságokat követő gazdaságélénkülések jellemzőihez hasonlóan a jelenlegi fellendülés is általánosságban eléggé visszafogottnak bizonyul. Mindez a gazdasági válság által a hitelállomány leépítésével kapcsolatos nyomás, a finanszírozási korlátok, valamint a belső és külső kiigazítás szükségessége tekintetében gyakorolt hosszan tartó – ámde múlóban lévő – hatást tükrözi. Az általában kedvező finanszírozási feltételek ellenére a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. Mindemellett a több negyedéven át tartó erős visszaesést követően a beruházások ismét megerősödtek és az előrejelzés időszakában várhatóan lendületet kapnak, bizonyos mértékig az építőiparban is. A bizonytalanság felszámolásának meg kell szilárdítania a keresletet, amely a fent említett tényezők fokozatos megszűnésével a növekedés fő mozgatórugójává válhat.

A munkaerőpiacot a lassan stabilizálódó foglalkoztatottság jellemzi: a munkanélküliség rendkívül magas, mivel jellemző módon a munkaerő-piaci előrelépések legalább fél évvel a GDP növekedés mögött kullognak. E mintát követve az előrejelzés szerint ettől az évtől kezdődően a foglalkoztatás terén szerény növekedésre van kilátás, a munkanélküliség az EU-ban 10,4%, az euróövezetben pedig 11,7% irányába fog csökkenni, az országok közötti eltérések azonban jelentősek maradnak.

2014-ben csekély fogyasztóiár-infláció várható az EU területén (1,2%) és az euróövezetben (1,0%), mielőtt 2015-ben a gazdasági növekedés lendületével ¼ százalékponttal enyhén növekedne.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő tagállamokban a folyó fizetési mérleg egyenlegei az elmúlt években javultak áraik versenyképességének, valamint exportágazataik megszilárdításának köszönhetően. E gazdaságok közül várhatóan több is folyófizetésimérleg-többlettel fogja zárni a 2014-es és 2015-ös évet.

Az államháztartási hiány csökkentése továbbra is folytatódik. 2014-ben az általános költségvetési hiány az EU-ban előreláthatóan a GDP 2,7%-ára, az euróövezeten belül pedig a 2,6%-ára csökken, miközben a GDP-arányos államadósság majdnem eléri a 90%-ot az EU-ban, a 96%-ot pedig az euróövezetben. A konszolidáció üteme a strukturális költségvetési egyenlegek tekintetében nagyjából semleges költségvetési irányvonalat jelez.

Őszhöz képest a kockázatok kiegyensúlyozottabbak. A növekedési előrejelzés szempontjából a legnagyobb lefelé mutató kockázat az, hogy a nemzeti vagy európai szinten stagnáló reformok ismét bizalomvesztéshez vezetnek. Mindez növelné egy gyenge európai növekedési időszak elhúzódásának valószínűségét, ami negatív hatást gyakorolna az előrejelzés időszakában zajló gazdasági tevékenységre. Míg az árak jelenlegi alakulása a külső tényezőket és a kiigazítási folyamatot is tükrözi, az euróövezetben fenntartott nagyon alacsony infláció a gazdasági egyensúly helyreállítása tekintetében kockázattal járna. A fokozatosan erősödő fellendülés és a növekvő bizalom miatt azonban kicsi a valószínűsége az olyan sokkhatásoknak, amelyek kellően nagyok ahhoz, hogy az inflációs várakozásokat megváltoztassa és Unió-szerte deflációhoz vezessenek.

Másrészt létezik felfelé irányuló kockázat is: fellendülés a becsültnél erősebb is lehet, ha további határozott strukturális reformokat hajtanak végre. Mindez alátámaszthatja a bizalom, a gazdasági növekedés – különösen a beruházások – és a bankszektor hitelhosszabbítási képessége közötti pozitív visszacsatolásokat.

További információ itt érhető el.

ZBT