Az európai növekedési kilátásokat továbbra is beárnyékolja a kedvezőtlen beruházási környezet és a magas munkanélküliség. Mindazonáltal ősz óta kulcsfontosságú fejlemények következtek be, amelyek nyomán derűsebbé váltak a rövid távú kilátások. Az olajár a korábbinál gyorsabban csökkent, az euró észrevehetően leértékelődött, az EKB mennyiségi lazításokat jelentett be, és az Európai Bizottság bemutatta európai beruházási tervét. Mindezen tényezők várhatóan kedvező hatást fognak gyakorolni a növekedésre.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott:„Európa fordulóponthoz ért. Megteremtettük a fenntartható növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges gazdasági feltételeket. A válság során a kormányoknak nehéz szakpolitikai döntéseket kellett hozniuk, ám a reformok immár kezdik éreztetni hatásaikat. Még nagyobb lendületet kell adnunk a reformoknak, ezáltal megszilárdítva az élénkülést, és biztosítva, hogy erőfeszítéseinknek köszönhetően több pénz maradjon az emberek zsebében. A Bizottság eleget tesz a három kulcsterületre – a beruházásokra, a strukturális reformokra és a költségvetési felelősségre – vonatkozó kötelezettségvállalásainak. A megvalósítást illetően most a tagállamokon van a sor. Ezen a ponton dől el, hogy végül milyen eredményeket tudunk felmutatni.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Európa gazdasági kilátásai ma némileg derűsebbek, mint legutóbbi előrejelzésünk idején. Az olajár visszaesése és az olcsóbb euró biztosítja az uniós gazdaság számára olyannyira szükséges ösztönzést. Ezzel egyidejűleg az európai beruházási terv és az EKB nemrégiben hozott jelentős döntései hozzájárulnak a reformok és az intelligens költségvetési politikák támogatóbb környezetének kialakításához. Mindazonáltal még mindig rengeteget kell tennünk azért, hogy olyan munkahelyeket teremtsünk, amelyek továbbra is vonzók az európai polgárok milliói számára.”

Széles körű gazdasági növekedés
Az idén várhatóan minden tagállam növekedési rátája pozitív lesz, és az élénkülés az elmúlt negyedévek folyamán egyre szélesebb körűvé vált, ugyanakkor a gazdasági teljesítmények közötti Unió-szerte megfigyelhető különbségek nagy valószínűséggel fennmaradnak. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a bankok, valamint az állami és a magánszektor hitelállomány-leépítése továbbra is tagállamonként változó ütemben halad előre. Az alacsony olajár növekedésre gyakorolt kedvező hatása – az adott ország energiaszerkezetétől függően – szintén eltérő lesz. Az alkalmazkodó monetáris feltételek erőteljesebb pozitív hatással járhatnak azon országokban, ahol szigorúak a finanszírozási feltételek. Az euró leértékelődésének exporttámogató hatása a nemzeti kereskedelmi irányvonalon és a szakosodási mintákon múlik. Mindent összevetve 2015-ben a tagállami növekedési ráták előreláthatólag továbbra is igen széles, 0,2% (Horvátország) és 3,5% (Írország) közötti skálán fognak mozogni.

Az infláció tovább zuhan, majd 2016-tól növekedésnek indul
Folytatódik az alacsony infláció tendenciája. A tagállamok zömében az infláció – az energiaárak zuhanása következtében – decemberben ideiglenesen negatív tartományba lépett. Mivel az alacsony nyersanyagárak negatív hatással vannak az államháztartási adatokra, az infláció valószínűleg idén is mérsékelt marad. A 2015-ös év közepétől kezdve és 2016 folyamán már inflációnövekedéssel lehet számolni, mivel a gazdasági tevékenység fokozatosan erősödik, a bérek emelkednek és mérséklődik a gazdasági pangás. Az előre jelzett uniós inflációs ráta 2015-re 0,2%, 2016-ra pedig 1,4%. Az euróövezetben idén –0,1%-os, majd 2016-ban 1,3%-os infláció várható. 

Gyorsul a munkahelyteremtés, de a munkanélküliség csak lassan csökken
A gazdasági növekedés fellendülésével párhuzamosan javul a nettó munkahelyteremtés, amely az elmúlt év során alacsony szintről indulva gyorsult. Az előrejelzés időszakának vége felé a munkaerőpiacok javulására lehet számítani. Ugyanakkor jelentős javulás eléréséhez várhatóan nem lesz elegendő a gazdasági növekedés mértéke. A munkanélküliségi ráta a jelek szerint az EU-ban 9,8%-ra, az euróövezetben pedig 11,2%-ra mérséklődik 2015-ben. Az elmúlt években végrehajtott munkaerő-piaci reformok jótékony hatásai valószínűleg továbbra is érvényesülnek, ami 2016 folyamán elősegíti a munkanélküliség további csökkenését.

Tovább csökken a költségvetési hiány
A költségvetési hiány változatlanul csökkenő tendenciát mutat, ám jelenleg már semleges költségvetési irányvonal érvényesül. Az előrejelzés szerint a következő két évben csökkeni fognak a GDP-arányos hiányok. Az Unióban a 2014-es 3,0%-ról idén 2,6%-ra, 2016-ban pedig 2,2%-ra esnek majd vissza. Az euróövezeti hiány 2015-ben várhatóan 2,2%, míg 2016-ban 1,9% lesz. Az EU egészét tekintve azzal számolnak, hogy a GDP-arányos államadósság 2014-ben 88,4%-on tetőzött. Az euróövezetet illetően az államadósság idén 94,4%-on érheti el csúcsértékét, mielőtt mérséklődni kezdene. 

Nagyobb a bizonytalanság
Összességében fokozódott a jelenlegi gazdasági kilátásokat övező bizonytalanság. Felerősödtek a lefelé mutató kockázatok, ugyanakkor új kedvező tényezők jelentek meg. Ez azzal magyarázható, hogy geopolitikai feszültségek alakultak ki, a jelentős gazdaságok eltérő monetáris politikája miatt a pénzügyi piacokra visszatért a volatilitás, továbbá a strukturális reformok végrehajtása még nem teljes körű. A rendkívül alacsony vagy negatív infláció elhúzódó időszaka a növekedési kilátásokat is negatívan befolyásolná. Ezzel szemben kedvező, hogy bizonyos tényezők a globális és az uniós növekedés vártnál nagyobb mértékű élénkülését eredményezhetik, ami az alacsony energiaárakra vezethető vissza.

További információ itt olvasható.

Forrás: vállalkozó.info

ZBT