Hajdú-Bihar: a TOP 100 23 ezer embert foglalkoztat
Hajdú-Bihar megye 100 legjelentősebb gazdasági vállalkozása foglalkoztatja a megye dolgozónak negyedét, több mint 23 ezer embert - mondta Czinege Attila, a NAV észak-alföldi regionális adó főigazgatója csütörtökön, a TOP 100 vállalkozást bemutató kiadvány megjelenése alkalmából rendezett gazdasági fórumon.
A Hajdú-bihari Napló TOP 100 kiadványában bemutatott, legnagyobb árbevételt elérő társas vállalkozások 63,2 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe - tette hozzá a főigazgató.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere a rendezvényen arról beszélt, hogy a gazdasági válság következtében átértékelődött az állam gazdasági szerepe. A politikus kulcskérdésnek nevezte az állami szerepvállalást a gazdaságfejlesztésben.
A magyar gazdaságfejlesztés legfontosabb forrása az európai uniós forrás, ezért döntött úgy a kormány, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani - tette hozzá a kormánypárti politikus.
Bodó Sándor (Fidesz), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke utalt rá, hogy jövő évtől a megyei önkormányzathoz kerül a terület- és gazdaságfejlesztés. A következő ciklusban rendelkezésükre álló 33-34 milliárd forint elosztásakor együttműködésre törekednek majd a települési önkormányzatokkal, a gazdasági kamarával, az egyetemmel és a civil szervezetekkel - fűzte hozzá.
Miklóssy Ferenc, a hajdú-bihari ipari és kereskedelmi kamara elnöke fontosnak nevezte, hogy az EU-pénzek a kamarákon keresztül, normatív alapon, pályázatírás nélkül, úgynevezett egyablakos rendszerben mielőbb jussanak majd el a gazdaság szereplőihez.
A hajdú-bihari TOP 100 lista élén álló, legnagyobb árbevételt elért, s a legtöbbet adózó cégek sorrendje a 2012-es adatok alapján: Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt., KITE Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., TEVA Gyógyszergyár Zrt., NI Hungary Kft., E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.
Forrás: MTI
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere a rendezvényen arról beszélt, hogy a gazdasági válság következtében átértékelődött az állam gazdasági szerepe. A politikus kulcskérdésnek nevezte az állami szerepvállalást a gazdaságfejlesztésben.
A magyar gazdaságfejlesztés legfontosabb forrása az európai uniós forrás, ezért döntött úgy a kormány, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani - tette hozzá a kormánypárti politikus.
Bodó Sándor (Fidesz), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke utalt rá, hogy jövő évtől a megyei önkormányzathoz kerül a terület- és gazdaságfejlesztés. A következő ciklusban rendelkezésükre álló 33-34 milliárd forint elosztásakor együttműködésre törekednek majd a települési önkormányzatokkal, a gazdasági kamarával, az egyetemmel és a civil szervezetekkel - fűzte hozzá.
Miklóssy Ferenc, a hajdú-bihari ipari és kereskedelmi kamara elnöke fontosnak nevezte, hogy az EU-pénzek a kamarákon keresztül, normatív alapon, pályázatírás nélkül, úgynevezett egyablakos rendszerben mielőbb jussanak majd el a gazdaság szereplőihez.
A hajdú-bihari TOP 100 lista élén álló, legnagyobb árbevételt elért, s a legtöbbet adózó cégek sorrendje a 2012-es adatok alapján: Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt., KITE Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., TEVA Gyógyszergyár Zrt., NI Hungary Kft., E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.
Forrás: MTI