Hasznosítható projektekkel kapaszkodna fel a szegedi egyetem

Ha a Szegedi Tudományegyetem nem tudja maga mellé állítani a térség ipari szereplőit, komoly bajban lesz a 2020-ig tartó európai uniós támogatási ciklus lezárultával. De igaz ez fordítva is: ha a helyi vállalkozások nem kapnak észbe, és nem használják ki a kutatói bázis tudását, a megye gazdasági szektora nem kapaszkodik fel az ország éllovasai közé. Kedden a Rektori Hivatalban tartottak konferenciát, hogy sürgessék a felek közötti párbeszédet.

Hasznosítható projektekkel kapaszkodna fel a szegedi egyetem

Ha a Szegedi Tudományegyetem nem tudja maga mellé állítani a térség ipari szereplőit, komoly bajban lesz a 2020-ig tartó európai uniós támogatási ciklus lezárultával. De igaz ez fordítva is: ha a helyi vállalkozások nem kapnak észbe, és nem használják ki a kutatói bázis tudását, a megye gazdasági szektora nem kapaszkodik fel az ország éllovasai közé. Kedden a Rektori Hivatalban tartottak konferenciát, hogy sürgessék a felek közötti párbeszédet.

A Szegedi Tudományegyetem képzési kínálata nem igazodik térség igényeihez és a kiemelt kutatási területek is fejlesztésre szorulnak. Többek között ezekre a hiányosságokra derült fény egy nemrégiben napvilágot látott felmérésből, amit Pitó Enikő, az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója részletezett kedden. Az ipari szereplők és kutatók párbeszédét előmozdító egész napos konferencia célja az volt, hogy kiigazítsa a statisztikában foglalt problémákat, vagy legalábbis megteremtse az alapokat ahhoz, hogy a Hódmezővásárhely-Szeged kiemelt növekedési zónába tartozó vállalatok és vállalkozások közelebbről is megismerhessék a tudományegyetem kutatói bázisát, eddigi sikeres projektjeit.

Az ipari igényeken alapuló tudásmenedzsment-stratégia kidolgozása az egyetem elsődleges célja – erről Kemény Lajos tudományos és innovációs rektorhelyettes beszélt az érdeklődőknek. “Egyre nyilvánvalóbb mind az egyetemi szereplők számára, mind pedig az iparban, hogy össze kell tennünk tudásunkat, ha túl akarjuk élni az elkövetkező 5 év viharait. Egymás ismereteit felhasználva olyan projekteken dolgozhatunk, amelyek valóban hasznosulhatnak” – utalt ezzel az alap- és alkalmazott kutatások kihasználására és alkalmazására. Felhívta a figyelmet: az egyetemnek el kell mélyítenie a kapcsolatait a térség ipari szereplőivel, hiszen mindkét fél számára közös érdek, hogy maximálisan kihasználja a 2020-ig tartó uniós ciklus nyújtotta lehetőségeket, hogy éljen a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára fordítható 110 milliárd forintos kerettel.

Az európai uniós fejlesztési időszak egyre közelgő határidejére helyezte a hangsúlyt Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Úgy fogalmazott, 2020-ig olyan helyzetbe kell hozni Csongrád megye gazdaságát és az ipari szektort, hogy felkapaszkodhasson az ország éllovasai közé, mint ahol most többek között Bács-Kiskun megye áll Kecskemét és a Mercedes gyár kapcsolatának köszönhetően. “Kutatóhelyek és kutatások számát tekintve a megye azonban egyedi helyzetben van: a kutatások több mint 75 százaléka az egyetem falai között történik, ami jóval magasabb arány, mint a többi megyében” – mondta egy friss adatsorra hivatkozva. A megyei iparkamara elnöke szerint a kis- és középvállalkozások fejlesztése, stabilitása, versenyképessége a nyitott együttműködés kulcsa, ugyanis igényeik és piaci elképzeléseik táptalajt adhatnak az egyetemi kutatásokhoz.

Az ipari szektor és a kutatói bázis közelítésében rejlő lehetőségekről már több ízben folyt szakmai vita. Annak érdekében, hogy a vállalatok és vállalkozások pontos képet kaphassanak az egyetemen zajló fejlesztésekről, a tanszékekről, az oktatói és hallgatói gárdáról, ezúttal három olyan eredményes projektet mutattak be, melyek mind profitot hoztak a megbízó partner számára.

Elsőként Kónya Zoltán, a TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék oktatója vázolta fel az intézményben dolgozó kutatócsapat jelentős eredményeit. Mint mondta, elsősorban nemzetközi projektekben vesznek részt, ugyanis a hazaiak száma az elmúlt 10-15 évben jelentősen csökkent. Ilyen volt például a gázok érzékelésére kifejlesztett chip vagy a nanocső alapú hűtőberendezés kifejlesztésre – ezekre az egyébként áttörő találmányokra a hazai piac azonban nem reagált jól. Az egyetemi oktató tapasztalatai szerint Magyarországon a kutatónak kell igazodni az ipari igényekhez és nem fordítva, így azonban meglehet, képességeiknek és várakozásaiknak aluli megbízásokat kell teljesíteniük. Ám itthon is szükség van a gyakorlott szakemberekre, amit két sikeres projekttel illusztrált. Az egyik egy géles csőtisztító folyadék, míg a másik egy, a rákkeltő vegyületekkel szennyezett talaj kármentesítésére alkalmazott szer kidolgozása volt. Mindkettő többéves kutatás eredménye, az eljárások kidolgozása pedig hosszútávra szerződött partnert eredményezett a tanszéknek.

Hasonló sikerekről számolt be saját szakterületén Gyimóthy Tibor, a TTIK Szoftverfejlesztési Tanszék vezetője. Úgy fogalmazott, a tanszék munkatársaival 15 éve fogalmazták meg azt az igényét, miszerint hallgatóikat valós ipari projektekbe bekapcsolódva tanítsák a programozás rejtelmeire. Ma 30-40 ilyen ipari projektet tudnak maguk mellett, ezek száma ugyan változó, évente mégis több mint 300 millió forintot hoznak az egyik legjelentősebb szoftverkarbantartó K+F központnak. “Ha van kompetenciánk, amire szüksége van a világnak, akkor magasabb szintekről is ide vonzzuk az ipari partnereket. Tőlük jön a probléma, nem mi találjuk ki, mire van szükségük. Igyekszünk azt legjobb tudásunk szerint megoldani, ugyanakkor hozzá is teszünk valami olyan pluszt, amire a partnernek egyébként nem lenne ideje.” Mivel a Csongrád megyei régió nem bővelkedik multicégekben, a helyi IT vállalkozásokkal összefogva a tanszék megalapította saját klaszterét, felvállalva ezzel a missziót, hogy technológiai transzfer legyenek. Jelenleg több mint 50 magyar céget tudnak maguk mellett, de korábban a Nokia, az Ericson és most a Samsung is a legnagyobb megrendelőjük közé tartozik.

Bozóki Zoltán, a TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék vezetője a lézeres fotoakusztikus műszer, egy addig a földgáziparban ismeretlen technika kidolgozásáról és alkalmazásának elterjedéséről beszélt a konferencián. A műszer évekkel ezelőtt a MOL-nak készült, mégpedig az algyői és üllési gázüzem területére, ma pedig világszinten használják Norvégiában, Dániában és Németországban olajfinomítókon és tengeri fúrótornyokon egyaránt. Bár kezdetben a laborkörülményekre tervezett műszer terepen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, megbízható, ipari környezetbe alkalmas eszközzé nőtte ki magát. A szegedi Hilase Kft., mely a gyártást végzi, most újabb alkalmazási lehetőségeken dolgozik fiatal fizikusokból és környezetmérnökökből álló csapatával.

A kutatói tapasztalatok ipari együttműködése kapcsán a GINOP és a Horizon 2020 pályázati lehetőségek, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara forráshoz jutási támogatásának bemutatása követte. Előadást tartott Hohmann Judit, a Gyógyszerésztudományi Kar oktatója, Piti Enikő, a CSMKIK gazdasági referense, Lászlóné Tanács Edina szolgáltatási igazgató, illetve a pályázati lehetőségeket Berecz-Kovács Lívia ipari kapcsolati menedzser, valamint Halmos Péter kamarai tanácsadó vázolta fel a jelenlévőknek.

(Forrás: szegedma.hu) 2015. szeptember 29.HSZA