Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették.  Ezen belül vegyük szemügyre azt az öt területet, ahol az Mt. kifejezetten a munkavállalók hátrányára változott meg.
Az első ilyen terület a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a szabályozása. A hatályos rendelkezések értelmében az elmaradt munkabér visszamenőlegesen csupán 12 hónapra akövetelhető. Ezen túlmenően eltűnt a szabályozásból a 2-12 havi átlagkereset mértékig követelhető átalány kártérítés, mely a munkáltató jogellenes magatartását szankcionálta. Az elmaradt munkabér megtérítése ugyanakkor csak a munkavállaló közvetlen kárának a megtérítését szolgálja (vagy azt sem). Ezt azt jelenti, hogy megszűnt az az érdek, hogy a munkavállaló a jogsérelmét bíróságon orvosolhassa. Ennek visszatükröződése a perstatisztikákban jól látszik.
A második terület, hol jelentősen és kedvezőtlenül változott meg a szabályozás, a munkavégzésre vonatkozik. Erre példa az, hogy a munkáltató ugyan most is köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. A munkaviszony területén létrejövő megállapodások önkéntessége azonban hagy némi kívánnivalót maga után.
A munkavégzéssel összefüggésben súlyos probléma, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést is elrendelhet rendkívüli indok hiányában. Ennek elrendelésekor a cselekvését az éves órakeret, valamint a méltányos mérlegelés elve korlátozza.
Problémaként jelentkezik a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok változása is. Míg a munkáltató most is felel valamennyi kárért, mely a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik, a felelősség alól számos módon kibújhat. Egyrészt a felelőssége már nem a működési körében, hanem az ellenőrzési előforduló eseményekre terjed ki. Ezzel a jogalkotó kifejezésre juttatta, hogy a felelősséget korlátozni szeretné. Ezen túlmenően kimentheti magát a munkáltató azzal is, hogy a káresemény nem volt előrelátható, illetve hogy nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ezen felül a munkáltató felelősségét a bíróság tovább mérsékelheti, akár gazdasági helyzete alapján. A munkavállaló kártérítési felelőssége ezzel szemben jelentősen nőtt. Az eddigi egy havi átlagkereset helyett a jelenlegi szabályozás szerint 4 vagy akár 8 havi távolléti díjával is felel.
Végezetül hátrányosan változtak meg a kollektív jogok, azaz azon jogok, melyek a munkavállalók közösségét illetik meg. Itt nehéz egy példát kiemelni. Csökkent a védett tisztségviselők száma, a munkajogi védelem terjedelme, megszűnt a szakszervezeti kifogás joga, illetve a tanulmányi munkaidő-kedvezmény is.

A LIGA Szakszervezetek 1.6 Mrd Forint támogatásból megvalósuló „A Munkáért!” elnevezésű projektjének 4 pillére van, melyek mindegyike jelentős és maradandó eredményeket tud felmutatni. Az új Munka törvénykönyve pillér azt vizsgálta, hogy a 2012. július 1. napján hatályba lépő új kódex milyen hatást gyakorolt a munka világára. Ilyen átfogó jellegű kutatásra a megváltozott munkajogi szabályozás hatályba lépését követően nem került sor Magyarországon. A kutatás egyetemekkel karöltve regionális rendezvényeken került a szakmai közönség számára bemutatásra, ahol szakmai vitára is lehetőség nyílt. A kutatás eredményei pedig egy javaslatcsomagban öltenek testet, melynek az a célja, hogy kiküszöbölje a munkavállalókra nézve különösen kedvezőtlen szabályainak a hatásait.

Forrás: LIGA Szakszervezetek