A kereskedelmi egységek működésük során több hatósággal is kapcsolatban vannak a vállalkozás alapításától a folyamatos üzemelésük során. A különböző hatóságok ellenőrző tevékenysége részben eltérő területekre irányul, de hasonló tevékenységeket több hatóság is ellenőrizhet. A különböző engedélyeket és a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk jelentős részét az üzletben kell tartani. Ellenőrzés során a hatósági személyeknek át kell adni. Munkájukat a tőlünk elvárható módon segíteni kell. A hatósági ellenőrzés célja a kereskedelmi egység kontrollja arról, hogy az üzemeltető betartja-e a törvényi előírásokat.

Általános ellenőrzési szempontok:

A működési engedély érvényessége, és tevékenységi köre a valósággal megegyező-e?

Szakképesítés megléte, az erre kötelezettek körében.

Az árusított áruk eredetét bizonyító okmányok megléte.

Árukon lévő vevőtájékoztatók megfelelőek-e?

A vevőtájékoztató tábla megléte az árusítótérben, a minőségi kifogások intézéséről, valamint a panaszfórumokról.

Vásárlók könyvének kihelyezése az árusítótérben a megfelelő helyen történik-e? – Fogyasztói ár feltüntetések.

Nyugtaadási kötelezettség.

Ellenőrzésük nem csak az üzletre irányulhat, hanem a gyártó, vagy forgalmazó tevékenységére is.

Évente kiemelt ellenőrzési területeket jelölnek meg, így az adott évben a kiemelt területek nagyobb fókuszt kapnak

Az egyes hatóságok ellenőrzéseinek területei:

1. A területileg illetékes önkormányzat

Amennyiben kereskedelmi egységet alakítunk ki – legyen szó bármilyen iparágról – a nyitva tartás és a parkolók miatt ellenőrizhet minket az önkormányzat. Működésünket hivatalból továbbjelenti az összes szakhatósághoz.

2. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

- termékek és szolgáltatások biztonságosságát

- fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét

- élelmiszerek minősége, jelölése és csomagolását,

- fogyasztói reklamációk és panaszokat

3. ÁNTSZ Kormányhivatal

- a kémiai biztonság feltételei biztosítottak-e a helyszínen

- van-e a takarítási ütemterv és utasítás (merthogy a takarításra is számos előírás vonatkozik!)

- készült-e kémiai kockázatbecslés dokumentáció

4. Katasztrófavédelem

- az ingatlan érintés-és tűzvédelmi megfeleltetését

- tűzoltó készüléket

- érintésvédelmi és tűzvédelmi dokumentáció meglétét

- a munka és tűzvédelmi oktatásokról vezetett naplót

5. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség

Az, hogy nincs elég árbevétele egy cégnek, nem befolyásolja a munkavédelmi ellenőr bírságolási szándékát, ahogy a tevékenységtől sem függ a bírság mértéke. Pedig a cégek többsége mindkettőben bízik, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője. Az ellenőrzés az alábbi területekre irányulhat:

- a munkavédelem feltételei a helyszínen biztosítottak-e

- van-e munkahelyi kockázatelemzés dokumentáció

- létezik-e munka és tűzvédelmi oktatásokat igazoló jegyzőkönyv

- a munkavállalók és a munkáltatók munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeinek betartása

- a munkahelyek létesítése, védőeszközök megléte

- munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének kivizsgálása.

- balesetek kivizsgálása.

Forrás: Piac és Profit

KP