Az OECD jelentéséről Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár nyilatkozott.

Az OECD a 2015-ös új reformprioritások között említi, hogy el kell törölni a magasabb foglalkoztatás és az alulreprezentált csoportok (nők, fiatalok, szakképzetlenek és idősebb munkavállalók) munkaerő-piaci részvétele előtti akadályokat. Ez egyezik a kormány célkitűzéseivel is: Magyarország a foglalkoztatási helyzet további javítása érdekében – a költségvetési mozgástér függvényében – a továbbiakban is folytatni kívánja a munkát terhelő adók csökkentését.

Az OECD szakértői szerint immár látszanak a kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményei. A munkabérre rakódó adóteher tekintetében pozitívan értékeli a jelentés, hogy 2013-ban a Munkahelyvédelmi Akció keretében a kormány egyes hátrányos helyzetű csoportok számára csökkentette a munkáltatói szociális hozzájárulás mértékét, valamint hogy a családi adókedvezmény kiterjesztésével nőtt az alacsony bérűek keresete.

Az oktatás területén jó példaként említik a hátrányos helyzetű általános és középiskolai tanulók támogatási programját. Az oktatás minőségének és az esélyegyenlőségnek a javítása a kormány legfőbb prioritásai közé tartozik. Az államilag támogatott diákhitel rendszer immár lehetőséget nyújt mindenki számára a felsőoktatásban való részvételhez, amennyiben megfelelnek a felvételi követelményeknek.

A tanulmány aláhúzza, hogy a kormány folyamatosan hajtja végre és terjeszti ki a közszolgálati reformprogramjait és ezáltal csökkennek az adminisztratív terhek. Pozitívumként emelik ki a parlamenti törvénykezési folyamat átalakítását, mely lehetővé teszi a törvényjavaslatok részletesebb vitáját. A gazdaság szabályozását tekintve Magyarország jobban teljesít az OECD átlagánál és az összes visegrádi országnál is. Az adminisztráció további csökkentése, a közigazgatás és a közbeszerzési rendszer fejlesztése folyamatosan a kormány napirendjén van, és ezen a területen is jelentős mértékben együttműködünk az OECD-vel.

A tanulmány egyedi ajánlásokat is megfogalmaz valamennyi tagország vonatkozásában. A 2015-ös ajánlások sok esetben - így Magyarország esetében is - általában hasonlóak a korábbi évek ajánlásaihoz. Ennek oka, hogy az OECD megállapítása szerint a reformprioritásoknak mintegy 61 százalékát az országok csak részlegesen, 35 százalékát pedig egyáltalán nem hajtották végre. A Magyarország számára megfogalmazott ajánlások nem újak, bár szövegük némileg módosult a végrehajtott reformoknak köszönhetően. Ezek egy része hasznos és beépíthető, egy része azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait. A kormány tudomásul veszi az OECD építő jellegű megjegyzéseit az ország állapotáról, valamint észrevételeit a kormány által már meghozott, illetve a jövőben végrehajtandó lépésekről.

PD

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium