Tóth Kálmán, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese a két programról tartott pénteki, pécsi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az intézmény a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban 45-50 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott, ugyanakkor fontos, hogy törekedjen az iparral való szorosabb együttműködésre és saját bevételei növelésére. 

"A kormány szeretné, ha az egyetemek saját bevétele 2020-ra a jelenlegi évi 1-2 százalékról 10 százalék fölé nőne" - jegyezte meg.

Elmondta: ennek jegyében európai uniós forrásból 300 millió forintot költenek a környezetiparhoz kapcsolódó kutatási tevékenység összefogására, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-vel közösen pedig 642 milliót nemzetközileg versenyképes tudásbázis létrehozása.

Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel, hogy a 300 millió forintos projekt várhatóan előmozdítja a Dél-Dunántúl gazdasági-társadalmi fejlődését, bekapcsolja a környezetipari kutatásokban érintett gazdasági szereplőket a nemzetközi tudományos és gazdasági vérkeringésbe, a PTE kutatási, innovációs tevékenysége pedig erősödik a környezetiparhoz kapcsolódó tudományos problémák megoldása tekintetében.

Hozzátették: cél az egyetem, a versenyszféra, az állam és a civil társadalom együttműködésének javítása is, hogy a tudományos kutatások választ adhassanak valós problémákra, kihívásokra.

A 642 millió forintos Tudás-park elnevezésű program a hazai, nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológia-transzfer együttműködéseket alakítana ki, támogatná az eredményeket hasznosító, innovatív vállalatok régiós szerepvállalását. Emellett hozzájárul a PTE azon stratégiai elképzelésének valóra váltásához is, hogy "Magyarország első vállalkozó tudományegyeteme" lehessen, melynek fő bázisát az innovációs és vállalkozásfejlesztési feladatokkal kibővülő Szentágothai János Kutatóközpont adná.

A környezetiparhoz kapcsolódó projektben tizenöt kutatócsoport vesz rész. Az MTI tudósítója tudományos szakemberektől a helyszínen úgy értesült, hogy ezek egyike karbonszál helyett biológiailag lebomló környezetbarát anyag, úgynevezett biokompozit felhasználásával épít kísérleti utcai járművet. Egy másik csapat meteorológiához és légkörkémiához kapcsolódóan azt vizsgálja, miként lehetne előre jelezni a nagy mennyiségű csapadékot követő városi árvizek kialakulását, s ezáltal nagyobb anyagi és környezeti károk megelőzősét.

A PTE műszaki tanszékének munkatársai drónok szélesebb körű alkalmazásának lehetőségeivel is foglalkoznak. Arra jutottak, hogy a akár a boltokban kapható egyszerű drónok is alkalmasak lehetnek ipari feladatok elvégzésére, ha maguk által készített szoftverrel, plusz intelligenciával látják el.

A drónok alkalmasak lehetnek beltérben épületek felügyeletére, a mezőgazdaságban növények felismerésére, parlagfűvel fertőzött területek megtalálására, s kiválthatja a drága helikopteres légifelvétel-készítést.

A projekt keretében értékelő kutatások is készülnek, amelyek egy környezetipari fejlesztésben kockázatviselő felek, döntéshozók, állampolgárok, szakmai és civil szervezetek perspektíváit vizsgálja a konfliktusok kialakulásának megelőzésére. Emellett kutatótábort szerveznek, hogy az egyetemi hallgatók megismerkedhessenek környezetipari fejlesztések társadalmi vonatkozásaival.

Forrás: MTI / vállalkozó.info

ZBT