A kormány minden eszközzel fellép az áfacsalások és a különböző visszaélések ellen. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) jelenleg is több büntetőeljárást folytat élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozások adószakmai, és bűnügyi szakterületek bevonásával zajlanak.
A múlt héten hozta nyilvánosságra a nemzetgazdasági miniszter, hogy lebukott egy több éve működő bűnszervezetet, amely 12 magyarországi székhelyű gazdasági társaságból állt és áfabefizetés nélkül hozott be Magyarországra Szlovákiából és Csehországból, valamint Ausztriából különböző élelmiszeripari termékeket - például cukrot, étolajat, kávét. A kár meghaladja a 2 milliárd forintot.

A NAV csak ehhez az egy ügyhöz kapcsolódóan több mint 450 helyszínen tartott összehangolt akciót, házkutatást az érintett cégeknél, könyvelőknél és ügyvezetőknél. Mindennek eredményeként sikerült azonosítani a bűnszervezet vezetőjét, és tovább 16 személy gyanúsított az ügyben. 8-an vizsgálati fogságban vannak költségvetési csalás gyanúja miatt, 4-en előzetes letartóztatásban.

Iparszerűek és szervezettek lettek azok a visszaélések, amelyeken keresztül a nemzetközi bűnszervezetek rendszeresen megcsapolják a nemzeti költségvetéseket, éppen ezért a négy visegrádi ország, valamint Németország és Ausztria szakminisztere október elején Prágában abban állapodott meg, hogy az adóhivatalok szorosabb együttműködnek az adócsalások elleni harcban.

A láncolatos áfacsalások visszaszorítása érdekében a tételes áfaösszesítő összeghatára 1 millió forintra csökken a jelenlegi 2 millió forintról. A jogosulatlan áfa-visszaigénylések megelőzése érdekében az újonnan alakuló vállalkozásoknak havonta kell áfát bevallaniuk. Az élő- és félsertésre vonatkozó áfa csökkentés kedvező tapasztalatait figyelembe véve január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a „köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére” alkalmazandó áfa kulcs. A szarvasmarhafélék, juh és kecske értékesítése során tapasztalható áfacsalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében lép a kormány, ez nem a bolti árat terhelő áfá-t jelenti, hanem a feldolgozók, termelők által fizetett áfát.

Az alapvető élelmiszereket, köztük a cukrot és az étolajat terhelő áfa nagymértékű emelését az MSZP által vezetett kormányok hajtották végre. 2002-ben az áfa 12,5% volt, amit a szocialista kormányok emeltek 25%-ra. Az MSZP tehát épp olyan termékek áfa kulcsának 5%-osra történő csökkentését szorgalmazza most, melyek adómértéke az általa vezetett kormányzat alatt növekedett jelentős mértékben.

A jelenlegi kormány adópolitikája az élőmunka terheinek csökkentésére fókuszál, melyek a gazdasági növekedést leginkább gátló adók közé tartoznak és mértékük kiugróan magas volt a szocialista kormányok idején, amely jelentősen hozzájárult nemzetközi versenyképességünk romlásához.