Nem csorbíthatóak a fogyasztói jogok a fogyasztói szerződésben

Az új szabályok értelmében érvényesen nem köthető ki a fogyasztói szerződésben fogyasztói jogot csorbító feltétel. A fogyasztói szerződés nem tartalmazhatja például a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról (pl. szavatossági jogokról) lemondó nyilatkozatát. 

Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta: módosítja a szerződéskötési folyamatot, hogy a fogyasztónak kifejezetten el kell fogadnia, ha a szolgáltatásért járó ellenértéken felül egyéb díjat is kell fizetnie. Például online szerződéskötésnél egy lehetséges biztosítási díjat nem lehet automatikusan felsorolni a megrendelt szolgáltatások között, hanem ahhoz külön hozzájárulási lehetőséget (pl. bejelölhető négyzetet) kell biztosítani.

A Ptk. tartalmazza a fogyasztókkal szemben tisztességtelennek minősülő és így érvénytelen szerződési feltételekről szóló ún. fekete és szürke listát. E körben újdonság, hogy az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek minősül az a szerződési feltétel is, amely a vállalkozás pénztartozásának teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít.

Egyértelmű tájékoztatás hiányában érvénytelen lehet a fogyasztói szerződés

Az új jogszabályi rendelkezések szerint a fogyasztót még szerződéskötés előtt kell tájékoztatni arról, hogy a távollevők között kötött szerződés (pl. webshop-rendelés) a fogyasztó számára fizetési kötelezettséggel járhat.
Online felületen például ha valamely gombra való kattintás fizetési kötelezettséggel járó megrendelést eredményez, akkor ezt a fizetési kötelezettségre egyértelműen utaló felirattal kell ellátni (pl. „megrendelés és fizetés”). Amennyiben a szerződéskötési folyamat nem felel meg e követelményeknek, a szerződés érvénytelen lesz – mondta Dr. Szarvas Júlia.

A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége kibővült továbbá a fogyasztót megillető kellékszavatossági, termékszavatossági és jótállási jogokra, valamint a békéltető testülethez fordulás lehetőségére és a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület nevére és címére vonatkozó információkkal. A teljes körű és pontos tájékoztatás elmaradása a szerződés érvénytelenségéhez vezethet.

8 munkanap helyett 14 napig állhat el a vevő a vásárlástól

A távollevők között kötött szerződésekre (pl. webshop-ban való vásárlásra) vonatkozó új szabályok érintik a fogyasztó indokolás nélküli elállási jogát. A változó szabályok értelmében a jelenlegi 8 munkanap helyett a termék átvételétől vagy a szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésének napjától számított 14 napig állhat el az áru vagy a szolgáltatás vásárlásától a fogyasztó. További szigorítás, hogy amennyiben a vállalkozás a vásárlás előtt nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási joggal kapcsolatban, annak határideje további 12 hónappal meghosszabbodik. A fogyasztó az elállás közlésétől számított 14 napon belül köteles visszaküldeni a terméket, a vállalkozónak pedig az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül kell visszatérítenie a termék árát és a kiszállítás költségét is.

Új lehetőségek a szavatossági és jótállási igények érvényesítésére

Új lehetőségként állnak a fogyasztó rendelkezésére a termékszavatossági jogok. E jogokat a vásárló nem a vele szerződött kereskedővel, hanem közvetlenül a termék előállítójával vagy forgalmazójával szemben érvényesítheti. A fogyasztó a termék forgalomba hozatalától számított két éven belül kérheti a hibás termék kijavítását vagy kicserélését. A gyártót, forgalmazót akkor terheli felelősség, ha a termék hibája már a forgalomba hozatalkor fennállt. A gyártó csak objektív körülmények fennállása esetén mentheti ki magát, pl. akkor, ha a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető.

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

A termékszavatossági igény érvényesíthetőségére nincs hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e. Ha az új tulajdonos is fogyasztónak minősül, akkor a két éves határidőn belül ő is közvetlenül érvényesítheti a szavatossági igényét a forgalmazóval, gyártóval szemben. További előírás, hogy ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket szerezte, a fogyasztónak meg nem nevezi.

A fogyasztónak választania kell, hogy kellékszavatosság címén a kereskedővel, vagy termékszavatosság címén a gyártóval szemben érvényesíti szavatossági igényét – mondta az ügyvédnő.

A Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos módosítások kibővítették a kötelező jótállással érintett új, tartós fogyasztási cikkek körét is. 2014 szeptemberétől kötelező az egyéves jótállás pl. napszemüvegekre, gyermekgondozási cikkekre vagy lőfegyverekre is, ha azok értéke a tízezer forintot meghaladja. Új elvárás a jótállási jeggyel szemben, hogy olvashatóságát a jótállási idő végéig meg kell őriznie. Amennyiben pedig a jótállási jegyet a vállalkozás nem adta át a fogyasztónak, a jótállási igényt a számla vagy nyugta birtokában is lehet érvényesíteni.

Forrás: Adó Online, 2014. 


dr.Bednár A.