Termékdíjas változások: a környezetbarát csomagolással megtakaríthatnak a vállalkozások
Tovább növekednek a vállalkozások környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos terhei 2015-ben az adózási szabályok tervezett változtatása következtében.
Azonban az érintett cégek akár versenyelőnyt is kovácsolhatnak abból, ha képesek eredményesen összehangolni üzleti működésüket a termékdíjas szabályozás sajátosságaival. Így a nagy csomagolószer-felhasználó vállalatoknak sok esetben érdemes a papír csomagolóanyagok használatára áttérni. A legkorszerűbb technológiával előállított papírládák tömege alig egyhatodát teszi ki a hasonló műanyag csomagolószerekének. Ennek és az alacsonyabb díjtételeknek köszönhetően a papírcsomagolást választó cégek egyszerre csökkenthetik – a tömegalapon kivetett – termékdíj-befizetéseiket és logisztikai költségeiket, miközben egy környezetvédelmi szempontból optimális megoldás mellett teszik le voksukat – hívják fel a figyelmet a Rondo Hullámkartongyártó Kft. szakértői.
Tovább bővülhet a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás hatálya alá vont termékcsoportok köre a jövő évi adótörvény tervezete értelmében. Az Országgyűlés előtt lévő jogszabálytervezet értelmében 2015-től az „egyéb vegyipari termékeket", így a mosószereket, a kozmetikai szereket, a dezodorokat és a lakásillatosítókat, valamint az „egyéb műanyag termékeket”, pl. a művirágokat, továbbá az irodai papírokat is bevonják a termékdíjas körbe. Ezzel párhuzamosan 2015. január 1-jétől a már korábban a szabályozás hatálya alá vont termékcsoportoknál is jelentősen változnak az alkalmazandó díjtételek.
„A környezetvédelmi termékdíjak bevezetésük óta komoly anyagi és adminisztrációs terhet jelentenek a vállalati szektornak, miközben fontos forrást biztosítanak a költségvetésnek a környezetvédelmi kiadások finanszírozására. A termékdíjjal sújtott iparágakban tevékenykedő vállalatoknak pedig versenyképességi szempontból sem mindegy, milyen stratégia mentén alkalmazkodnak az előírásokhoz” – fogalmazott Sigray Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.
Erre példa a csomagolószerek után kivetett termékdíjak esete. A környezetbarát papír csomagolószerek után fizetendő környezetvédelmi termékdíj jelenleg is csupán 20 forint kilogrammonként, ami lényegesen elmarad a műanyag csomagolószerek 42 forintos termékdíjától. 2015. január 1-jétől tovább nő ez a különbség, hiszen a tervek szerint a papír csomagolószerek termékdíja 19 forintra csökken, miközben a műanyagoké 57 forintra emelkedik kilogrammonként. A vállalkozások tényleges termékdíjterhét az is befolyásolja, hogy a papír csomagolószerek könnyebbek, mint a műanyag, vagy facsomagolások. „Egy papír gyümölcsösláda tömege alig egyharmada-egyhatoda egy műanyagénak, így az alacsonyabb díjtételt eleve kisebb tömegű csomagolás után kell kiszámítani. Tehát a csomagolószerek választása esetén a környezetvédelem kifizetődő minden vállalkozásnak” – hívta fel a figyelmet Sigray Mária.
Likviditási és adminisztrációs szempontból az sem mindegy, hogy a termékláncban hol jelenik meg a termékdíj. Az előírások értelmében a termékdíjfizetés kötelezettje a csomagolószer gyártója. Azonban sok esetben a csomagolószereket termékeik becsomagolására felhasználó ipari és kereskedelmi vállalatoknak célszerű ún. átvállalási szerződést kötniük a csomagolószer-gyártókkal a kötelezettség átvállalásáról.
„Ebben az esetben a csomagoló vállalatok a csomagolószereket olcsóbban, termékdíjjal még nem terhelt áron vehetik meg. A termékdíj összegét pedig csak a forgalomba hozatalt követően kell befizetniük. Tehát ennek a terhe időben jóval később jelenik meg üzletmenetükben” – fejtette ki Sigray Mária. A Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a termékdíj átvállalásával az exportáló cégek is megkönnyíthetik munkájukat. Ugyanis ebben az esetben nem kell az exportált termékek után már befizetett termékdíjak visszaigénylésével bajlódniuk, hanem eleve mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.
Ezzel szemben a kisebb gyártó és kereskedő cégeknek sokszor az a segítség, ha a Rondo fizeti be a megvásárolt csomagolószerek utáni termékdíjat. Ők inkább termékdíjjal terhelt áron vásárolják meg a csomagolószereket, csak ne kelljen a termékdíjfizetéssel összefüggő adminisztrációval vesződniük. „Ezért is fontos, hogy a napi munkában a csomagolószer-gyártók rugalmasan képesek legyenek alkalmazkodni üzleti partnereik elvárásaihoz” – hangsúlyozta Sigray Mária.
A papír csomagolószerek választása más szempontból is előnyös a csomagolt termékeket forgalmazó vállalkozásoknak. Egy korábbi Gfk-felmérés rámutatott: a csomagoló vállalatok 64 százalékának fontos, hogy a csomagolószer környezetbarát legyen. Emellett a megkérdezettek 79 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a papír csomagolószerek környezetbarát megoldást kínálnak.
Ezt a megállapítást támasztja alá az a tény is, hogy a papír csomagolószerek alacsony tömegének köszönhetően a szállítás okozta környezetterhelés, s ennek révén a logisztikai költségek is csökkenthetőek. Egy műanyag kiszerelésben forgalomba hozott 10 kilogrammos gyümölcsösrekesz esetén a teljes tömegből a műanyag láda súlya 1,9 kilogrammot tesz ki, amely a szállított tömeg 19 százalékának felel meg. Ezzel szemben egy hasonló funkcióval rendelkező papírrekesz tömege alig 0,6 kilogramm. Ebben az esetben tehát a szállítmány tömegének 94 százalékát teheti ki maga a termék.
Környezetvédelmi szempontból előnyös, hogy a hullámkarton csomagolóanyagokat hulladékból származó másodnyersanyag felhasználásával gyártják. Így például a Rondónál előállított csomagolóanyagok kb. 70 százaléka készül másodnyersanyagból. Emellett a papír csomagolóanyagok száz százalékban újrahasznosíthatóak.
„A papír csomagolási hulladékok hasznosítási aránya egyes nyugat-európai országokban közel 100 százalék, de már Magyarországon is elérte a 60 százalékot” – fejtette ki Sigray Mária. A Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: maga a papír csomagolóanyagok gyártástechnikája is egyre „tisztább”. Így például a Rondo-nál az ezer négyzetméter hullámkarton csomagolóanyag gyártásához felhasznált víz mennyisége 2004 és 2014 között 0,24-ről 0,16 köbméterre csökkent, a festékes szennyvíz kibocsátása gyakorlatilag megszűnt, a keletkező festékes iszap mennyisége pedig megfeleződött egy évtized alatt.
Forrás: Műszaki Fórum
KP