Ha a társaságunk ellen felszámolási eljárást indítanak arra kiemelten oda kell figyelni! Amennyiben már a bíróság küldött a számunkra levelet és nem tudjuk igazolni a másik fél jogtalan követelését vagy azt, hogy a követelést teljesítettük könnyedén elrendelheti a bíróság cégünk ellen a felszámolási eljárást. Ez különbözik a csődeljárástól. Ha elmulasztunk egy határidőt vagy nem foglalkozunk az üggyel nagyon hamar elrendelheti a bíróság a felszámolást és kijelölheti a felszámolót.

Akkor is, ha kifizetjük a tartozást, már akkor is késő, ha a bíróság elrendelte a felszámolást.

 A cégünk felett innentől kezdve nem mi, hanem a felszámoló rendelkezik, és az ügyekben is ő jár el. A cégünkben lévő készletek, tárgyi eszközök, pénzeszközök, ingatlanok nem a mi hanem a vállalkozásunk tulajdona, tehát azok felett a felszámolás jogerős elrendelését követően nem rendelkezünk!

A felszámolás egy lehetőség is lehet a cég életében, amennyiben valóban likviditási gondokkal küzd. A leggyakoribb likviditási gondok adóhivatali tartozásokból, banki hitelekből és a kintlévőségekből, perekből szoktak kialakulni. Ebben az esetben komoly eszközparkkal és tulajdonnal rendelkező társaság esetében mindenféleképpen van értelme csődvédelmet kérni, de a csődtárgyalások is a legtöbb esetben felszámolási eljárással végződnek. A csődvédelmen kívül van lehetőség saját magunk ellen likviditási gondjaink miatt önfelszámolási kérelem benyújtására, ami a leggyakoribb eset.

• sok pénz van a házipénztárban. Ekkor a felszámoló azonnal követeli a pénzösszeg átadását. Amennyiben nem kerül átadásra az ügyvezető csődbűncselekményt, sikkasztást követ el!
• hasonló a pénzhez, ha a könyvelésben tárgyi eszközök vannak, amelyeket az ügyvezető nem ad át a felszámolónak. Ez is ugyanúgy csődbűncselekmény és sikkasztást valósít meg!
• szintén hasonló a helyzet ha a felszámolás elrendelését követően az ügyvezető továbbra is rendelkezik a cég felett és vagyontárgyakat ad el vagy kiüríti a bankszámláját. Ebben az esetben is csődbűncselekmény, sikkasztás valósul meg!
• a felszámoló abban az esetben is büntető feljelentést tesz, ha az ügyvezető nem adja át cége könyvelését vagy egyáltalán nem veszi fel a kapcsolatot a felszámolóval! A cégvezető felelőssége a zárómérleg elkészítése is, amely a felszámolóval történő elszámolás alapkövetelménye.
• sajnos a felszámolási eljárás alatt álló céggel szemben is folytathat ugyanúgy 5 évre visszamenőleg adóellenőrzést az adóhivatal. Amennyiben a könyveléssel kapcsolatosan bármilyen visszásságot tapasztal - mivel az akkori ügyvezető a cég feletti rendelkezés hiányában nem tudja igazát megvédeni - az adóhiány megállapításán kívül esetlegesen további büntetőjogi szankciókkal is számolhat. A felszámolóval kialakított esetleges jó kapcsolat esetén, amennyiben a felszámoló az ügyvédnek meghatalmazást adna, megilletné a jogi képviselet a felszámolás alatt álló vállalkozást is az adóhivatal előtt.

• Az ügyvéd képviselheti a hitelezőt a követelés behajtási eljárás illetve a másik fél ellen irányuló felszámolási eljárás során,
• Az ügyvéd képviselheti a céget a felszámolási eljárás elrendeléséig a felszámolási kérelmet benyújtó másik féllel szemben, illetve a bíróság előtt,
• Az ügyvéd képviselheti a céget önfelszámolási eljárás bíróság részére történő benyújtása során a felszámolás elrendeléséig,
• Az ügyvéd a felszámolási eljárás elrendelését követően képviselheti a felszámolási eljárás alatt álló cég volt ügyvezetőjét a kirendelt felszámoló előtt. Ebben az esetben, mivel az ügyvezetést átveszi a felszámoló a régi ügyvezető már nem adhat a cég nevében megbízást! 
•  Az ügyvéd a felszámoló megbízása alapján képviselheti a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozást egy esetleges adóhatósági eljárás során. Sok esetben jelent problémát, hogy felszámolás alatt álló céget az adóellenőrzés során nem képviseli ügyvéd, csak ha léteznek az anyagok benyújtásra kerülnek a felszámoló által. Ebben az esetben az ügyvezető nehezen védekezhet az adóhivatal előtt.
• Az ügyvéd képviselheti a felszámolás alatt álló társaság régi ügyvezetőjét az adóhivatal előtt amennyiben tanúkénti meghallgatására kerülne sor,
• Az ügyvéd képviselheti a büntető eljárás során a nyomozóhatóság előtt (ezen nyomozásokat a NAV illetékes osztályai - régi VPOP - folytatják le), illetve az esetleges bírósági szakba (szerencsére idáig nem szoktunk eljutni).

A felszámolás indulhat önfelszámolás útján, ilyenkor a tagok taggyűlésen elhatározzák a cég felszámolását tekintettel arra, hogy a társaság nem képes a hitelezői kielégítésére. Más esetekben a hitelezők indítanak felszámolási eljárást azzal a társasággal szemben, amelyik többszöri felszólítás esetén sem fizette ki tartozását. Ebben az esetben felhívjuk a cégvezetők figyelmét, hogy felszámolás megindítása kizárólag jogi képviselettel lehetséges és csak jogi képviselő útján kezdeményezhető. Felszámolási eljárás kezdeményezése helyett szintén ügyvéd közreműködésével fizetési meghagyás is kibocsátható az adóssal szemben, a felszámolás legyen a végső megoldás! A felszámolás elindítása körében az ADÓHATÓSÁG speciális hitelezőnek tekinthető, hiszen először foglalás útján próbálja meg érvényesíteni a követelését (gépjárművet, tárgyi eszközt, ingatlant foglal, bankszámlát inkasszózza) és amennyiben a foglalás sikertelen a legvégső esetben kezdeményez felszámolást.

A felszámolási kérelmet minden esetben - sok más dokumentummal együtt - az illetékes bírósághoz kell benyújtani, aki megállapítja a fizetésképtelenséget, majd megküldi az ügyvezető részére  a felszámolás elrendeléséről szóló iratot, kijelöli a felszámolót és a felszámoló társaságot. A felszámolás elrendelését követően nem csinálhatunk a cégben semmit, a cégünk ura a felszámoló. Ha sürgősen megoldandó dolgok vannak a társaságban, azonnal vegyük fel a kapcsolatot a felszámolóval!

A felszámoló a bíróság általi kijelölése után, felveszi az ügyvezetővel a kapcsolatot bekéri az iratanyagot. 

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.