Az például, hogy vezetőként kérünk és nem utasítunk, hogy a dicséret jobban hozzátartozik az eszköztárunkhoz, mint a bírálat, nagymérékben hozzásegíthet a munkatársak lojalitásának eléréséhez. (Egyes kutatások szerint a harmonikus kapcsolatok alapja az 5:1 arány, a pozitív tartalmú visszajelzések javára.)
Van ugyanakkor egy másik hatékony „eszköz” is: a hála.

Azt, hogy a hálának (a megbecsülés kimutatásának) milyen komoly motivációs ereje van, az elmúlt évtizedekben több kutatás is igazolta.
Az egyik legtöbbet idézett kutatás Adam M. Grant és Francesca Gino munkája, melyben egy egyetem számára való adománygyűjtés állt a középpontban. A kutatások szerint az adománykérés az egyik leghálátlanabb feladat, mert az adománygyűjtők gyakran találkoznak durvasággal és elutasítással.

A kísérlet mindössze annyi volt, hogy az adománygyűjtőket – akik egyébként állandó fizetséget kaptak, függetlenül attól, hány hívást bonyolítottak, vagy mekkora támogatási összeg érkezett az adományozótól – két csoportba osztották, és két héten át figyelték a teljesítményüket.

Egy hét elteltével az adományokért felelős igazgató, az egyik csoportban, a heti szokásos értékelést ezzel zárta: „Nagyon hálás vagyok a kemény munkájukért, őszintén értékeljük, amit az egyetemünkért tesznek.”
Nem volt kézfogás, „vállonveregetés”, jutalom, csak ez a mondat.

Az eredmény? A rákövetkező héten ez a csoport mintegy 50%-kal több hívást bonyolított, mint az előző héten. Annak a csoportnak azonban, amelyik nem részesült ebben az egyszerű elismerésben, a teljesítménye nem változott.

Csak egy őszinte, udvarias gesztus volt a különbség!

Így talán még jobban érthető, miért is vallják a sikeres vállalkozók, hogy a hála és a köszönet kinyilvánítása az egyik olyan eszköz, amely segíti őket üzleti sikereik elérésében, illetve a másik oldalról, miért mutatják azt a vizsgálatok, hogy azok a vezetők, akik nem élnek ezzel, illetve más udvarias gesztusokkal, megrekednek a karrierépítésben.

dr. Erdős Zsuzsanna
üzleti etikett tanácsadó és coach
www.erdosetikett.hu