Kötbér nemcsak az említett szerződésszegések, hanem minden más szerződésszegés esetére is kiköthető, a felek szerződési szabadsága a kötbér viszonylatában is érvényesül.

A szerződésben azonban pontosan meg kell határozni, hogy milyen szerződésszegést kívánnak kötbérrel biztosítani a felek, általánosságban nem köthető ki kötbér.

 A kötbérre vonatkozó szerződéses kikötések nem értelmezhetőek azonban kiterjesztően, amennyiben a felek késedelmi kötbért kötöttek ki, úgy a teljesítés meghiúsulása vagy hibás teljesítés esetén kötbér nem követelhető, hiszen más szerződésszegés esetére irányoztak elő szankciót.

 Kötbér csak írásban köthető ki, a szabályozás mindkét törvénykönyvben kógens, a szóban vagy ráutaló magatartással létrejött megállapodás érvénytelen illetve kötbérként csak pénz fizetése vállalható.

Nem változott a kötbér minimál-kárátalány volta sem, a kötbér jogosultját a kötbér összege abban az esetben is megilleti, ha a kötelezett szerződésszegéséből adódóan egyáltalán nem keletkezett kára, kötbéren felüli kárának megtérítésére a kártérítés szabályai vonatkoznak.

A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését továbbra is kizárja s a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.

A kötbér alapja továbbra is a felek megegyezésén múlik – kivéve amennyiben a jogalkotó külön jogszabályon alapuló kötbérkötelezettséget létesített –, egyik törvénykönyv sem tartalmaz ennek meghatározására vonatkozó rendelkezést. A hibás teljesítés miatti kötbérfizetési kötelezettség és a jótállás elhatárolása nagymértékű valós és látszólagos hasonlatosságaik miatt mindkét törvénykönyv szerződést biztosító mellékkötelezettségeinek ismertetése során elengedhetetlenül szükséges.
A kötbér és a jótállás alapvető különbsége a felróhatósághoz való viszonyukhoz kapcsolódik: a jótállási kötelezettség teljesítése a vétkességtől (felróhatóságtól) független, míg a kötbérfizetési kötelezettség feltétele a kötelezett felróható magatartása.  Az általános szabály alól kivételt képez az az eset, amikor a kötbérfizetési kötelezettség jogszabályon alapul. Ez esetben a jogalkotó részletesen rendelkezik a kötbérfizetés feltételeiről és módjáról, időnként minimális összegéről is, azaz tevőlegesen és nagymértékben beavatkozik a szerződő jogalanyok viszonyaiba. A jogszabályon alapuló kötbérfizetési kötelezettség alanyai szinte minden esetben országos jelentőségű, az egyes állampolgárokhoz mérten nagyon jelentős erőfölénnyel rendelkező közüzemi szolgáltatók vagy más nagyvállalatok, amelyekkel szemben indokolt a fogyasztók fokozott védelme.  

Kötelezettség megállapításához a hibás teljesítés tényét, illetve a kötelezettnek a hibás teljesítés miatti felróható magatartását bizonyítani kell; a jótállás esetében a kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A kötbérre vonatkozó új szabályozás legszembetűnőbb változása a kötelezett mentesülési lehetőségeinek erőteljes szűkülése.  A kötbérfelelősség szigorítása a szerződésszegésből eredő kártérítési felelősség szigorítására irányuló jogalkotói szándékhoz illeszkedik. A jogosult többszöri igényérvényesítését a jogalkotó kizárta, a hibás teljesítés miatti kötbér mellett szavatossági igény nem érvényesíthető. Ennek megfelelően a jogosult eldöntheti, hogy a kötelezett hibás teljesítése miatt kötbérfizetést követel vagy szavatossági igényt érvényesít, mindkettőre irányuló igénnyel azonban nem léphet fel.

A jogalkotó ezáltal a kötelezettet részesítette fokozott védelemben, azaz a jogosult és a kötelezett belső viszonyának egyensúlya a kötbérfelelősség szigorítása ellenére változatlan maradt.


Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.