Ez a szakasz a vezető tisztségviselő felelősségét szabályozza nem pedig a jogi személy által szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait. A más személy által okozott kárért való felelősség szabályai esetében (ez itt található) általában arról van szó, hogy jogalkotó a saját magatartásával közvetlenül kárt okozó személy helyébe (illetve mellé) felelősként egy másik személyt, a közvetett károkozót állítja. Ennek tipikus példája az alkalmazottért való felelősség szabálya, amely szerint az alkalmazott által a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.

Az Új Ptk. ugyanezt a szabályozási logikát követi, és az alkalmazottért való felelősség szabályaitól csak egy ponton tér el, hogy a károsult kivel szemben érvényesíthet igényt. Míg az alkalmazottért főszabályként a munkáltató egyedül felel, és csak akkor áll be az alkalmazottal egyetemleges felelőssége, ha az alkalmazott a kárt szándékosan okozta, vezető tisztségviselő esetén e felelősség minden esetben egyetemleges. Ez azt jelenti, hogy a károsult alapesetben az alkalmazottól nem kérhet kártérítést (vele szemben csak a munkáltatója léphet fel), a vezető tisztségviselőtől azonban igen, mégpedig akár önállóan, akár pedig a jogi személlyel együtt. Az Új Ptk. az egyetemleges felelősséget a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel mondja ki. De a logika nem változott nem a vezető tisztségviselő felel a jogi személy károkozásáért, hanem fordítva: a jogi személy felel a vezető tisztségviselő károkozásáért. A jogi személy károkozásáért, akár szerződésszegéssel, akár szerződésen kívül okozta, továbbra is a jogi személy felel.

Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/a-vezeto-tisztsegviselo-altal-harmadik-szemelynek-okozott-kar-megitelese

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.