Atipikus foglalkoztatás - részmunkaidő (4)

A részmunkaidős foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a munkaadó és a munkavállaló erről a munkaszerződésben külön megállapodik, fontos elhatárolni a rövidebb teljes munkaidőtől, és megemlíteni, hogy vannak esetek mikor erre lehetőséget kell biztosítani.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásoknál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján nem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidőben foglalkoztatottakat más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez, vagy csoporthoz képest.

A részmunkaidő egyre szélesedő gyakorlata ellenére a formának nincs egységes meghatározása. Alapvetően a részmunkaidő jelentősen rövidebb, mint a normál munkaidő. A részmunkaidő mint rövidebb munkaidő, heti 30 óránál kevesebb munkaidőt jelent. Az részmunkaidőről szóló 97/81/EK irányelv szerint részmunkaidős munkavállaló fogalma: az a munkavállaló, akinek a normál munkaideje – egy hét vagy egy időszak, maximum egy év – átlagában kevesebb, mint az "összehasonlító" teljes munkaidős munkavállalók munkaideje. Ezáltal a viszonyítási alap relatív.

Az Mt. ismeri és használja a kizárólag szombaton és vasárnap történő részmunkaidőben való foglalkoztatást is.


Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/atipikus-foglalkoztatas-reszmunkaido-3

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.