Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

Nem lehet egyéni vállalkozó:

a)aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,

b)akit a közélet tisztasága elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (amíg az elitéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül),

c)akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek (amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül),

d)aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Felelősségünk egyéni vállalkozóként

Megkülönböztetünk anyagi és jogi felelősséget. Mivel az egyéni vállalkozás a természetes személy saját neve alatt folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége, ezért az egyéni vállalkozó felelőssége kiterjed az anyagi és jogi felelősségre egyaránt.

Az egyéni vállalkozó jogi felelősségét jellemzi, hogy amennyiben bármilyen törvénybe ütköző cselekményt követ el, úgy személye bírósági úton perbe fogható, büntethető.

Anyagi felelőssége a vállalkozása tekintetében korlátlan, ez egyben azt is jelenti, hogy egyéni vállalkozása mindenfajta kötelezettségvállalásáért saját vagyonával is felel.

Az egyéni vállalkozás indításának menete

Aki egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni személyesen Hatóság útján vagy elektronikus nyomtatványon/ űrlapon tud ügyfélkapun keresztül jelentkezni.

(Az Ügyfélkapu létesítése bármely Kormányablaknál – megfelelő űrlap kitöltésével történik.

Ahhoz, hogy az elektronikus űrlapot kitölthessük, a www.nav.gov.hu oldalról telepítjük a számítógépünkre az ANYK nyomtatványkitöltő programot (a Java programmal együtt).

A bejelentkező nyomtatvány kitöltése (15T101E számú Bejelentő és változás-bejelentő lap az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók részére” adatmódosító lapon)

A www.nyilvantarto.hu honlapon eljutunk a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala honlapjára. (KEKKH) (lehet innen is: www.kekkh.hu.)

Ugyanitt lehet az adatváltozást, a vállalkozás szünetelését, a vállalkozás újrafolytatását, a vállalkozás megszüntetését, az egyéni vállalkozói igazolvány igénylését, valamint hatósági bizonyítvány igénylését eszközölni.

A nyomtatvány kitöltését követően a bejelentési űrlapot el kell küldeni a Hatóságnak az ügyfélkapun keresztül elektronikusan.

A bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről igazolást ad a kérelmező részére. Ezután kezdheti meg tevékenységét az egyéni vállalkozó.

Az egyéni vállalkozó tevékenységi köre

A bejelentés során nyilatkozni kell a főtevékenységről és az egyéb tevékenységekről is. Főtevékenységnek nevezzük azt a tevékenységet, amelyből a vállalkozó – arányaiban a többi tevékenységhez képest – a legnagyobb árbevételt tervezi.

A bejelentés során egy legördülő menü segítségével lehet kiválasztani a folytatni kívánt főtevékenységet, illetve egyéb tevékenységeket. Az egyes tevékenységeket az ún. TEÁOR (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) számokból képzett hatjegyű ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) kód alapján kell megállapítani. Ezek az azonosítók megtalálhatóak a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. 

A tevékenységek, ún. TEÁOR-kódok bejelentése nagy jelentőséggel bír, mert ehhez kötődik pl. az ÁFA levonási jog („tárgyi mentes”), ill. SZJA-ban a költségelszámolás. Csak olyan tevékenységről bocsáthat ki ugyanis számlát az egyéni vállalkozó, amely tevékenység szerepel a bejelentett tevékenységek között.

A bejelentési űrlapot az egyéni vállalkozó (vagy könyvelője) az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldi meg a Hatóságnak (NAV-nak).

A bejelentési űrlap megfelelő kitöltése esetén a hatóság automatikusan megküldi az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét.

Az egyéni vállalkozó adózása

Egyéni vállalkozóként két adónemben lehet adózási módot választani: az ÁFA-ban, ill. a személyi jövedelemadóban (SZJA). ÁFA-fizetés szempontjából a következő opciók választhatók:

A fenti lehetőségeken túl választható még a  ÁFA-mentesség, a tevékenység jellege okán. Ez lényegében egy adó alóli mentességet jelent a végzett tevékenység közérdekű jellegére tekintettel.

A tevékenység közérdekű jellegétől függő ÁFA-mentesség a személytől és bevételi értékhatártól függetlenül a végzett tevékenységhez kapcsolódik.

Az SZJA adózási mód választása

Az egyéni vállalkozó a tevékenysége eredménye után az SZJA törvény szabályai szerint adózik. Az alábbi adózási módok közül választhat:

             A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (bevételek és a költségek tételes számbavétele)

             Átalányadózás és fizetővendéglátás esetén választható tételes átalányadózás

A vállalkozói SZJA kettős adókötelezettséget jelent, egyfelől jelenti a vállalkozói tevékenység utáni adókötelezettséget (vállalkozói SZJA), másfelől jelenti a vállalkozót (tulajdonost), mint a vállalkozás eredményéből osztalékban részesülő magánszemély adókötelezettségét (osztalék utáni SZJA).

Ez független az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt terhelő SZJA-tól és annak bevallásától!

Az egyéni vállalkozók más adózási módozatok közül választhatnak még, amelyek alternatívát jelentenek, ilyen a KATA és az EVA.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Ezt az adónemet jellemzően azok a vállalkozók választják, akik:

• A lakosság számára nyújtanak szolgáltatásokat
• Kis költségigényű tevékenységüket maguk végzik, alkalmazottat nem foglalkoztatnak, vagy csak kis létszámban
• Bevételük nem éri el az évi 6 millió Ft-ot. (az e fölötti bevétel után 40 % adót kell fizetni)
• Könyvelés szempontjából bevételi nyilvántartást vezet
• Választhatja: egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt, kkt.

Az adó mértéke:

             Főállású kisadózó után havi 50 ezer Ft,

             Főállásúnak nem minősülő után havi 25 ezer Ft.

             A tételes adót minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön kell megfizetni.

             Az adót havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni.

             Nem mentesül az ÁFA-val kapcsolatos kötelezettségek alól, de választhatja az alanyi mentességet.

A KATA szerint adózó számára fontos, hogy könyvelés szempontjából bevételi nyilvántartást vezessen. Ebben a dokumentumban időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szüneteltetést a bejelentéshez hasonlóan, elektronikus úton lehet bejelenteni. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap.

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói igazolvánnyal is rendelkezik, köteles azt leadni a nyilvántartó hatóságnak.

Egyéni vállalkozó járulékfizetése

A biztosítási kötelezettség a bejegyzés napjától a nyilvántartásból történő törlésig fennáll. Az egyéni vállalkozói jogállás önmagában is biztosítási kötelezettséggel jár, akkor is, ha nem foglalkoztat senkit. Ezzel válik jogosulttá különféle társadalombiztosítási szolgáltatásokra, egészségügyi ellátásra, nyugdíjra.

Egyéni járulékok mértéke :

             10 % nyugdíjjárulék,

             4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (orvosi, kórházi ellátás),

             3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (táppénz),

             1,5 % munkaerő-piaci járulék

             A 2012. január 1-től megszűnt társadalombiztosítási járulék helyébe a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) lépett. Mértéke: 27 %. Alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.