Éppen ennek okán nagyon fontos tudnunk azt, hogy ha a jogosult sem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy a jogait érvényesítse hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg azt sem, hogy a bíróság segítséget nyújtson a számára az igénye érvényesítéséhez.

E mellett az idő múlása a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, amely ezáltal megnehezíti a valóságnak megfelelő igényérvényesítést.

Az idő múlásának kétféle anyagi jogi hatása lehet, egyrészről a jogvesztés, másrészről pedig az elévülés.

Az időmúlás joghatása

Az időmúlás jogvesztést eredményezhet, ha valaki a törvényben meghatározott időn belül nem érvényesíti jogát.

Az elévülés és joghatása

Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni, amely azt jelenti hogy a törvényben meghatározott elévülési időtől eltérő időben is megállapodhatunk, az elévülést azonban soha nem zárhatjuk ki, hiszen az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Az általános elévülési idő alól vannak kivételek. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg egy-kettőt.

Nem évül el például a tulajdonjogi igény. 

Ha a kárt bűncselekménnyel okozták, öt év alatt sem évül el a kártérítési követelés, ha az adott bűncselekmény elévülési ideje ennél hosszabb. Ilyen esetben az elévülés a bűncselekmény elévülésének az időpontjában következik be.

A fuvarozással kapcsolatos igények 1, azaz egy év alatt évülnek el. Látható tehát, hogy vannak különös esetek, amikor az elévülés nem 5 éven belül következik be.

Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.

Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, amelyből az következik, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem lehet visszakövetelni. Tehát hiába évült el egy követelés, ha a kötelezett teljesít és utóbb eszébe jut, hogy már nem is kellett volna teljesítenem, azt már nem követelheti vissza a jogosulttól.

A főkövetelés elévülésével az ahhoz tartozó mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelés elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni, tehát ha észleljük, hogy az elévülés fennáll illetve fennállhat, hivatkoznunk kell rá a bíróság előtt illetve ha fennáll az elévülés, mivel a bíróság hivatalból nem vizsgálja, emiatt követelést nem utasíthat el.

Az elévülés nyugvása és megszakítása

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél – egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Az itt meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újból.

Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Nagyon fontos a korábbiakhoz eltérő szabályozás, hogy a kötelezett részére a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás nem elegendő az elévülés megszakításához, ehhez a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése szükséges, de még itt sem elég annak megindítása, a bíróság általi eljárást befejező jogerős érdemi határozat szükséges.

Megszakítja az elévülést a csődeljárásban való bejelentés, valamint a követelés megegyezéssel történő módosítása és az egyezség is.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.