1. Az első és legfontosabb: az üzleti ebéd – az üzletről szól.

Az ebéd, csak kellemessé, oldottá teszi a hangulatot. Elegánsabb ugyanakkor, a rendelés felvételét követően áttérni az üzleti témákra.

2. Olyan helyet válasszunk, amelyet jól ismerünk.

      • Kellően diszkrét-e a környezet (a szó valós és átvitt értelmében) – van-e módunk nyugodtan beszélgetni?

          ̶  Olasz étterem és olasz étterem között is van különbség, az egyik esetében jókedvű, kissé hangos
            turisták ülhetnek a szomszéd asztalnál, a másik étteremben szintén üzleti (baráti-üzleti) beszélgetés
            zajlik akár több asztalnál is.


        ̶  Ugyanakkor az sem szerencsés, ha olyan éttermet, vagy időpontot választunk,
          amikor alig vannak az étteremben, mert így a teljes személyzet a mi rezdüléseinkre figyel.

     • Ismerjük a kiszolgálás és az étel minőségét! Ne kockáztassunk, az étterem hibája – a mi hibánk, mert
       nem választottunk körültekintően…

     • Olyan éttermet válasszunk, ahol mindketten kényelmesen érezzük magunkat.
        Nem tesz jót az üzleti tárgyalásnak, ha valamelyik fél feszeng a hely „puccos”
        vagy „túl egyszerű” voltja miatt, valamint ha a kiszolgálás kényelmes tempója
        miatt az ebéd hosszabbra húzódik, mint azt terveztük.

     • Ha nem ismerjük eléggé az üzleti partnert, akkor legyünk óvatosak az étterem kiválasztásakor
       (a „le akarom nyűgözni” - balul sülhet el), mert lehet, hogy a vendégünk nem kedveli, vagy
       nem eheti a japán, kínai, indiai, marokkói… konyha finomságait.

     • Figyeljünk arra is, hogy egyikünk számára se okozzon problémát az étterem megközelítése.
       A munkanap közepén egy üzleti ebéd kedvéért ne keljen valakinek többet utaznia, mint az ebéd időtartama.


3. Amennyiben mi vagyunk a meghívók, érkezzünk korábban.
Nem elegáns megváratnunk a vendégünket. Emellett, ha korábban érkezünk láthatjuk, ha esetleg (valamilyen okból) nem megfelelő a nekünk fenntartott asztal és még lehetőségünk van változtatni. (Miután megérkezett a vendégünk, halkítsuk le a telefonunkat.)

4. Egy komoly üzletember nem „prezentál” és „adminisztrál” az üzleti ebéd alkalmával, csak „könnyedén társalog”.
Ha valami fontos volt - megjegyzi, sőt, az ebéd során az is kirajzolódik, hogy kire, mikor, milyen következő lépés várhat. Ebben az esetben úgyis hamarosan e-mail váltás következik, akár már nem is a felek, hanem a beosztott munkatársak között.

5. Fizetni csak diszkréten szabad.
A fizetés, illetve az ételek ára, vagy a hely exkluzivitása nem társalgási téma. „A válasszon bármit nyugodtan, úgyis én fizetem a számlát” – megjegyzés, több mint nem elegáns… Természetes, hogy azt az éttermet választották, mert az igényeiknek az felet meg, és természetes az is, hogy ki tudja fizetni a meghívó a számlát, és az is, hogy ő fogja fizetni.

6. Legyünk udvariasok a személyzettel.
Az üzleti ebéd során nemcsak úgy merülhet fel a kérdés, hogy mennyire figyelmes a személyzet, hanem úgy is, hogy miként viselkedünk mi velük.
Levegőnek nézni a felszolgálót, vagy túl szívélyesen viselkedni, esetleg letegezni  – valamennyi súlyos hiba.
Legyünk természetesek, barátságosak és figyelmesek. A remek kiszolgálásért  ne csak szóban, hanem egy 10%-ot meghaladó borravalóval mondhatunk köszönetet. (Az indokolatlanul nagy borravaló megmosolyogtatja a személyzetet – inkább kerüljük.)

… és végül egy, „hát persze” szabály:

Ne válasszunk olyan ételt, amely veszélyeztetheti öltözékünk makulátlanságát, vagy amit bonyolult elfogyasztani.



Sok sikert az üzleti ebédhez!

dr. Erdős Zsuzsanna

üzleti etikett tanácsadó és coach

www.erdosetikett.hu