A taggyűlés határozatot hoz a kérdésekről, akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

 

A társasági szerződés rendelkezhet a taggyűlés olyan módon történő megtartásáról is, hogy a tagok a taggyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem a társasági szerződésben foglaltak szerint, erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a cégbírósághoz, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető hitelesít.

 

Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben.

 

A társasági szerződés előírhatja, hogy a tagok meghatározott hányadának vagy akár azt, hogy bármely tagnak a kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására.

 

Azaz érdemes végiggondolni a társaság alapításakor mely kérdésekben kell minden tag jelenléte, és melyik tagnak milyen jogköröket adunk.

 

A taggyűlést főszabály szerint az ügyvezető (ügyvezetők) hívhatja össze. Kötelező eset: 30 napon belül köteles összehívni, ha az ügyvezetők száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökken. Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Ha erre a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.


Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/hirek/kft-szervezet-1-a-taggyules-1-kizarolagos-hataskor