A keddi, Budapesten megrendezett szakmai konferencián az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy ehhez az üzleti környezet javítására, valamint a finanszírozási források elérésének támogatására és a külső piacokra való kijutás elősegítésére van szükség.

A lehetőségekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus során a rendelkezésre álló források 60%-át szeretnék gazdaságfejlesztésre fordítani, szemben a 2007-2013-as időszakkal, amikor a forrásoknak mindössze 15-20%-a került ilyen célú felhasználásra.

Szatmáry Kristóf úgy fogalmazott: mivel a kkv-k döntő többsége a belföldi piacról él, a kormányzati intézkedések, illetve az adórendszer átalakítása után a lakosságnál maradó források döntő része a belső piacon marad, ami elkezdett megjelenni a belföldi fogyasztásban, így a legtöbb vállalkozás számára keresletbővülést eredményez vagy eredményezett.

A kkv-k exportpiaci tevékenységét illetően a tapasztalatok szerint a hazai piacon sikeresen működő vállalkozások általában a szomszédos országokban jelennek meg először. Ebből kiindulva a kormányzat létrehozta a jelenleg 12 irodából álló Kárpát Régió Üzleti Hálózatot. A hálózat feladatai közé tartozik többek között az üzleti partnerek felkutatása és jogi tanácsadás - ennek köszönhetően több ezer hazai vállalkozásnak segített már a külpiacra való kijutásban. Szatmáry Kristóf szerint az uniós tagállamok felé irányuló magyar kivitel növekszik, a keleti nyitás politikájának köszönhetően pedig újabb exportlehetőség nyílhat a kkv-k számára.

A finanszírozás területén történt változások között említette az Eximbank feltőkésítését, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának elindítását és a Széchenyi-kártyaprogram kiterjesztését. Az üzleti környezet javítása terén a vállalkozói adók és az adminisztráció csökkentését, illetve a mintegy 800 ezer munkavállaló után igényelt, az élőmunka terheit csökkentő kedvezményeket emelte ki.

 

Forrás: kormany.hu