Mire és mikor jár szabadság?
Munkaviszonyban jár, járhat atipikus foglalkozatási formákban isA szabadság naptári évenként meghatározott, hiszen nem jósolható meg mikor veszik ki/adják ki a szabadságot, de ez akkor is munkaviszonyhoz és munkában töltött időhöz kötött. Egyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy ha fél évet dolgozunk, fél évi szabadság jár, ha két hónapot, akkor kéthavi. Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, ez igaz az alap és pótszabadságra is.
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár.
A szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. Lényeges változás volt az új Mt.-ben, hogy az életkor alapján pótszabadság jár, nem pedig az alapszabadság mértéke nő. Azaz 20 nap az alapszabadság mindenkinek, és ez nem változik, csupán a pótszabadság jár, egyre több minél idősebb a munkavállaló. Így munkáltató szemmel nézve az is megállapítható, hogy a egy 45 éves munkavállaló 10 nappal kevesebbet dolgozik egy évben, mint egy 23 éves munkavállaló.
A munkavállalót a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti. Több munkaviszonyban külön-külön jogosult szabadságra, lehet hogy egyik munkaviszonyában szabadságon van, másikban dolgozik.
A munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. A szabadnapok száma nem függ attól, hány órában, teljes, vagy részmunkaidőben dolgozik-e a munkavállaló.
Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/szabadsag
Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
