A munkavégzésre irányuló jogviszonyok sokfélék lehetnek, ezek elhatárolás és ismerete elengedhetetlen a szabályos foglalkoztatás kialakításához. Eltérőek az adó és jogi kötelezettségek. Pl.: megbízás esetén nincs szabadnap, nincs végkielégítés, kevesebb lehet a foglalkoztatói teher, ugyanakkor, ha az bérszámfejtéses formában történik ugyanúgy fizet járulékokat a TB-nek a munkavégző ezért jogosult táppénzre, nyugdíjra. További fontos szempont, hogy ha jogosulatlanul alkalmazza egy foglalkoztató ezt a formát munkaviszony helyett, hogy kikerülje a munkavállalót védő szabályokat visszamenőleg komoly büntetésre számíthat.

 

Alapvetően így a legegyszerűbb megérteni a különbségeket:

Foglalkoztatás – munkavégzés egyik esete egy termék elkészítése, szolgáltatás nyújtása, amely a megrendelő vagy megbízó részére történik és a felek mellérendeltsége jellemzi, míg a másik eset a munkaviszony, amelyet hierarchikus alá-fölérendeltség jellemez.

 

A való életben a foglalkoztatásnál a két típusra jellemző jegyek keverednek, ezért vannak a segítségünkre a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során a gyakorlatban továbbra is kiemelkedő jelentőségű, de már hatályon kívül helyezett 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv, amely a szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt, illetve a polgári jogviszonyok és a munkaviszony minősítő jegyeit – azon belül az elsődleges és a másodlagos minősítő jegyeket – az elsődleges szempontok prioritása mellett, egyenként és összességében is vizsgálni és mérlegelni rendeli.

Ez megkülönböztet úgynevezett elsődleges minősítő jegyeket, amelyek általában már önmagukban is alátámasztják az adott jogviszony (munkaviszony) fennállását, és az úgynevezett másodlagos jegyeket, amelyeket általában csak az elsődleges minősítő jegyekkel együtt lehet értékelni.

 

Ha a munkaviszony lényeges minősítő jegyei fennállnak:

• a felek közötti alá-fölérendeltség,
• a munkavégzés rendszeressége, állandó jellege,
• a munkavégzés helyének, idejének, a munkakörnek a meghatározása,
• a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége,
• a munkáltató utasítási joga,
• a személyes munkavégzés

akkor egy vállalkozási szerződés keretében végzett tevékenység színlelt szerződésnek számít és alkalmazhatóak a jogkövetkezmények, akár a szerződés átminősítése is!