Miskolc adott otthont az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett konzultációk soron következő rendezvényének szerdán. A tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytat párbeszédet Magyarország legnagyobb független agytrösztje és a VOSZ. Az Egyensúly Intézet szakpolitikaalkotó munkájának eredményei így egész Magyarországon hasznosulhatnak, a cégvezetők visszajelzései pedig beépülhetnek a döntéshozók elé kerülő ajánlásokba.

 

Szopkó Tibor, Miskolc alpolgármestere szintén részt vett az eseményen, és a döntéshozók, illetve vállalkozók közötti partnerség, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. „Egy ökoszisztémában élünk itt a városban, hatással vagyunk egymás életére.” A jelenlegi helyzetről szólva hozzátette: „A vállalkozók életében a rugalmasság, a hatékonyság és az alkalmazkodókészség különösen felértékelődik napjainkban.”

 

A támogatáspolitika tanulságai

Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója előadásában a hazai vállalkozásfejlesztés-politika jellegzetességeiről beszélt. Az agytröszt most zajló kutatásának részeredményeit bemutató prezentációjából kiderült, hogy „Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika. Ugyanakkor itthon sokkal jellemzőbb a külföldi tulajdonú vállalatok támogatása - ez különösen érvényes a legnagyobb összegű támogatásokra. A vállalkozásfejlesztés tanulsága az, hogy a támogatások pozitív hatása a vártnál kisebb mértékben gyűrűzik le a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz.” A megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kkv-k közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy a termelékenység javult ugyan az elmúlt években, de még mindig nagyon alacsony mértékű, különösen az itt működő multikkal összevetve. Mindez ráadásul úgy is igaz, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak

Stagnáló gazdaság, magas infláció, de válságállóbb munkaerőpiac jön

A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben a vállalatoknak különösen fontos a tervezhetőség, a következő hónapok döntéseinek tényalapú előkészítése. Ebben kínált segítséget az eseményen az Egyensúly Intézet azzal, hogy ismertette a magyar és globális gazdaság kilátásait. Az agytröszt vezető közgazdásza, ifj. Becsey Zsolt rámutatott, hogy a következő néhány negyedévben a növekvő árak miatt hatékony lakossági és vállalati alkalmazkodásra lesz szükség. Az infláció nem csupán idén, hanem jövőre is magas maradhat, és 2023-ban már várhatóan reáljövedelem-csökkenést is eredményez. Ugyanakkor tömeges leépítésekre, jelentős munkanélküliségre nem számít a szakember.

Összességében a gazdaság szereplői nem fogják tudni ideiglenes megoldásokkal átvészelni a következő hónapokat, sőt akár éveket. Főként az energiabeszerzéseket tekintve kell felkészülni a környezet tartós megváltozására.

 

Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke a rendezvény házigazdájaként kijelentette: „A VOSZ kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalkozók véleménye eljusson a döntéshozókhoz, az érdekeik pedig megjelenjenek a döntéshozatali pontokon, ami a jelenlegi, problémákkal terhelt helyzetben különösen fontos.” Emellett – a konzultációsorozatra is utalva – a sikeres működés feltételeihez információmegosztással is hozzájárul: a résztvevők most független forrásból tájékozódhattak a gazdasági környezetről.

 

A vállalkozók véleménye

Az eseményt kötetlen fórumbeszélgetés zárta, amelyet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója moderált. A vállalkozók egyetértettek abban, hogy a cégek előtt tornyosuló legfontosabb kihívások között van az energiaárak alakulása, a munkavállalók fokozott bérigénye, a szakképzett munkaerő hiánya, valamint ehhez kapcsolódóan a szakképzés nem megfelelő színvonala. Ezek jelenleg azok a tényezők, amelyek a kkv-szektor további növekedését akadályozzák. A támogatási rendszerről szólva kiemelték: fontos egy-egy cég életében a támogatás, de ennek hiányában is fejleszteni kell, mert az üzleti környezet ezt megköveteli. Fontos lenne ugyanakkor, hogy a támogatáspolitika a foglalkoztatás gerincét adó kis- és középvállalkozásokat kiemelten kezelje.