A közkereseti (Kkt.) és a betéti társaság (Bt.) – mit is jelent ez a két cégforma?
A két legnépszerűbb jogi személyiség nélküli társasági forma, de mit is jelent ez?
A Kkt. és a Bt. általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő kisvállalkozás, ahol kiemelkedő a jelentősége a tagok közötti az egyetértésnek és bizalomnak.
Mind a kettő társas vállalkozási forma, azaz legalább két személy kell hozzá.
Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes együttműködésén alapszik, ezt határozzák meg a létrehozáshoz szükséges társasági szerződésben.
A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget a társasági szerződében, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.
Azaz minden tag felelőssége teljes és egyforma, mindenki felel minden kötelezettség egészéért és így végzik a vállalkozási tevékenységet, amelyhez szükséges anyagi fedezetet biztosítják, úgy is mondhatnánk ’összedobják’ a Kkt. tőkéjét.
A közkereseti társaság elnevezést vagy a Kkt. rövidítését a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
Azaz itt alapvetően nem egyforma a tagok helyzete. A beltag, vagy beltagok teljes felelősséggel tartoznak a társaság kötelezettségeiért, míg a más pozícióban lévő kültag/tagok csak az általuk adott anyagi hozzájárulás mértékéig felelnek a társaság kötelezettségeiért.
A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A két társasági forma azért hasonlít ezért is rendelkezik úgy a törvény, hogy a betéti társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik. (Azaz ha Bt-nk van a szabályai között, amire nincs rendelkezés ott a Kkt-re vonatkozó rendelkezéseket kell fellapozni.
A közkereseti (és a betéti) társaság nem rendelkezik ugyan jogi személyiséggel, de saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, így tulajdonszerzési, szerződéskötési és perképességgel, azaz jogalanyisággal rendelkezik.
