E rendelkezés hiánya nem jelent érdemi változást.

A vezető tisztségviselőt a társaság szervének kell tekinteni, a vezető tisztségviselőnek az ügyvezetés során hozott döntései a társaság határozatainak tekintendők, és a törvényes képviselőként tett nyilatkozatai a társaságot jogosítják és kötelezik, azaz úgy kell tekinteni, mintha azokat a társaság tette volna, ezeket a társaságnak kell betudni. Ebből az következik, hogy ha a vezető tisztségviselő ügyvezetői jogkörében eljárva harmadik személynek kárt okoz, azt úgy kell tekinteni, mintha a kárt a társaság okozta volna.

 

A társasági jog alapja a társaságnak a tagoktól elkülönült jogalanyisága. Ebből fakad, hogy a társaság hitelezői főszabályként még egyszemélyes társaságok esetén sem érvényesíthetnek igényt az egyszemélyi tag vagyonára, mivel a jogviszony a hitelező és az önálló, tagoktól elkülönült jogalanyisággal bíró társaság között jött létre. De ez a gyakorlatban néha méltánytalan, ezért kivételesen, ha a vezető tisztségviselő a jogi személy elkülönült felelősségével nyilvánvalóan visszaélt, lehetővé tették a jogi személy mellett az elkülönült felelősséggel visszaélő vezető tisztségviselő közvetlen perlését is. Ilyen esetekben arról van szó, hogy a vezető tisztségviselő magatartásának kettős jellege van: formálisan ugyan az ügyvezetői minőségében jár el, valójában azonban magatartása nem illeszkedik a jogi személy rendes üzletmenetébe, hanem kifejezetten a harmadik személynek való károkozásra irányul. Ezekben az esetekben a joggyakorlat eltekintett attól, hogy a vezető magatartását teljes egészében a társaság magatartásának tudja be, részben úgy tekintette, hogy az a vezető tisztségviselő önálló károkozó magatartása. Erről külön az új Ptk. sem rendelkezik, tehát a gyakorlat továbbra is él.

Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/hirek/a-vezeto-tisztsegviselo-tarsasaggal-szembeni-felelossege

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.