A forintosítási törvény alapján az árfolyamgátasok törlesztőrészlete a jelenlegi szinten fog maradni, a gyűjtőszámlára viszont újabb összeg nem kerül, így a gyűjtőszámla-tartozást a rögzítés lejárata után kell törleszteni. A forintosítási törvény szerint az árfolyamrögzítés után a törlesztőrészlet maximum 15 százalékkal növekedhet. Ha ebbe a határba nem fér bele az új törlesztő, akkor a bank futamidőt hosszabbíthat. Ennek azonban határa lehet a szerződő(k) életkora. A rendelet szerint ugyanis a legfiatalabb adóstárs életkora nem haladhatja meg a 75 évet a szerződés lejáratakor. Az MNB által felvázolt átlagos forintosított hitel alapján egy átlagos szerződést egy évvel kell meghosszabbítani ahhoz, hogy teljesíteni tudja a feltételeket.

A devizahitelek elszámolása és a forintosítás egy lépcsőben megy végbe, mégis egymás után történik a két folyamat. Az elszámolás során (a költségek és kamatok után) az ügyfelek tőketartozását csökkentik, azonban az árfolyamgátas szerződéseknél ez másképp van. Esetükben ugyanis az elszámolást a következő sorrendben hajtják végre:

Emiatt sok esetben a gyűjtőszámla-tartozás eleve nullára csökken, ahol viszont ez nem történik meg, ott a rendelet szerint a fennmaradó összeget nem kell figyelembe venni a törlesztőrészlet maximumának meghatározásakor, ugyanis legfeljebb 15 százalékkal növekedhet a törlesztőrészlet a rögzítés után a rendelet alapján.

 

Az árfolyamgátas forintosított hitelek kamatszintje nem különbözik a többi forintosított kölcsön kamatától, vagyis referenciakamatból (3 havi BUBOR, ami a budapesti bankközi kamatláb és jelenleg 2,1 százalék a mértéke) és kamatfelárból épül fel. Ez utóbbi mértékét a forintosítási törvény következőképpen határozza meg:

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.