Így a felmentési idő a felmondási időhöz igazodik, aminek minimuma 30 nap. Azaz a felmentési idő legalább 15 nap.

A munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni a munkavégzés alól. A felmentés idejére távolléti díj jár.

 

Ennek lényege, hogy a munkavállaló - mivel a munkáltató szüntette meg a jogviszonyt - új munkát tudjon keresni, úgymond biztonságban, hiszen bérre jogosult ez idő alatt.

 

A felmentés így csak a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódik alap esetben. Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkavállalóra kedvezőbb szabályokban állapodjanak meg a felek. Azaz a munkáltató, akár az egész felmondási időre is felmentheti a munkavállalót a munkavégzés alól, de persze neki kötelezettsége bért fizetni. Ez pont azt jelenti hogy bért kap a munkavállaló, da a munkáltató munkát már nem követelhet.

 

Ebből következik, hogy ha a felmentési idő alatt a munkavállaló máshol helyezkedik el, akkor sem követelhető vissza a részére a felmondási időre kifizetett bár, hiszen ekkor már nem kell dolgoznia.

 

Annak sincs akadálya, hogy ha a munkavállaló mondott fel és le kell dolgoznia a 30 napot a munkáltató mentesítse ez alól, vagy közben megegyezzenek közösen azért, hogy a munkavállaló máshol munkaviszonyát megkezdje. ilyen esetben persze nem jogosult a felmondási idő le nem dolgozott részére bérre.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.